„Jelenleg nem tartom reálisnak a török-azerbajdzsáni konföderációt.” – jelentette ki Gudrat Haszangulijev, az azerbajdzsáni Népfront elnöke, aki szerint kevéssé valószínű, hogy ez az államszövetség a közeljövőben bármikor is létrejöhetne. Haszangulijev igencsak nehezményezte, hogy Törökország „a megszállt azeri területek” (értsd: Hegyi-Karabah) felszabadítása helyett egy „megszálló állammal” (azaz Örményországgal) diplomáciai és kulturális kapcsolatot létesít, sőt: közös határátlépőt nyit.

Az ellenzéki pártvezető szerint most sem Törökország, sem Azerbajdzsán nem akar államszövetségre lépni, ehelyett inkább Törökország, Azerbajdzsán és Grúzia laza unióját javasolná. Ezen elképzelését néhány éve Mihail Szaakasvili grúz elnök is támogatta. A három ország között valuta és vámunió jönne létre, a belső határok pedig megszűnnének.

Igaz, a Népfront elnöke nem tett le távolabbi terveikről, aminek a lényege: az összes török állam egyesítése egy hatalmas katonai és politikai blokkban.

Ez természetesen újabb kérdéseket vet fel, hiszen a török nyelv az altaji nyelvcsaládhoz tartozik, amit sokan egyszerűen „török nyelvcsaládként” aposztrofálnak. Igaz más-más ágakba, de ide tartozik a török, azeri, üzbég, türkmén, karacsáj-balkár, kirgiz, tatár, csuvas,  kazah, ujgur nyelv is.

Míg a közép-ázsiai és oroszországi török nyelvű országok, területek pántürk orientációja Oroszország geopolitikai érdekeit sérti, addig az ujgurok egyre aktívabb mozgalma Kínáét.

(news.az)