Azerbajdzsán megfigyelői státusát teljes tagságra változtatta az El-Nem Kötelezett Országok Mozgalmában (ENKOM). Az eseményre az ENKOM országok bakui külügyminiszteri találkozóján került sor.

Azerbajdzsán az elmúlt évtizedben inkább a NATO irányába közeledett, ahol Baku egyik legfontosabb szövetségese, a szintén török nyelvű és muszlim Törökország az USA után a második legjelentősebb erőt képviseli. Az azeri hadsereget a közelmúltban a NATO szabványai alapján próbálták meg átszervezni.

A mostani lépés mögött nyilvánvalóan az áll, hogy az elmúlt időszakban meglehetősen hűvössé vált Azerbajdzsán és a Nyugat kapcsolata. Talán az „arab tavasz” hatására is, az ellenzék mozgólodni kezdett, a hatalom reakcióját ugyanakkor az emberi jogok megsértése okán az EU elítélte.

Washington pedig, amely a Bush-adminisztráció idején aktív politikát folytatott a posztszovjet térségben, és stratégiai partneri viszonyra törekedett Azerbajdzsánnal, visszavonulót fújt, s jelenleg inkább Észak-Afrikára és a Közel-Keletre koncentrál.

A nyugati energiavezetékek ügye sem halad valami fényesen. A Nabucco egyre csúszik, s ma már Baku sem feltétlen ragaszkodik ehhez a vezetékhez.

Bár Oroszországgal kiegyensúlyozott viszonya van Azerbajdzsánnak, de a karabahi probléma (hogy a keresztény Örményország legfontosabb patrónusa Oroszország) akadályát jelenti a szövetségesi viszonynak.

Azerbajdzsán és a Nyugat kapcsolata tehát – mondhatjuk - megrekedt a mostani szinten, ami kétségkívül Moszkva számára kedvező fejlemény a dél-kaukázusi régióban.

(ng.ru)