A Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem bocsátja Ukrajna rendelkezésére a soron következő, és az eredeti tervek szerint áprilisban átutalandó 1,5 milliárd dolláros hitelrészletet, májusban azonban szakértők érkeznek Kijevbe, a hitel esetleges későbbi átutalását tanulmányozandó.

A Kijev és az IMF közötti vita alapja a nemzetközi pénzügyi szervezet által követelt nyugdíjreform, ami az utolsó csepp volt a pohárban. Az ukrán kormány eddig is brutális megszorító intézkedéseket vezetett be az országban, melyek széles körű elégedetlenséget váltottak ki a lakosság körében. A kiadások csökkentése és a bevételek növelése céljából adóreformot hajtottak végre (ami a vállalkozók tiltakozásával járt együtt), jelentősen megemelték a közüzemi szolgáltatások díjait, a legveszélyesebb lépésbe, a nyugdíjreformba azonban nem mert belevágni a kormány.

A krónikus deficittel küszködő ukrán Nyugdíjalap „terhelésének csökkentése” érdekében a tervek szerint megemelték volna a nyugdíjkorhatárt, szigorították volna az elszámolható munkaévek számítását, korlátozták volna a kifizethető nyugdíjak nagyságát. A tervezett „reform” a lakosság széles tömegeinek tiltakozását váltotta ki.

A Gfk-Ukraina közvéleménykutató cég felmérése szerint az ukrajnaiak 54 %-a gondolja úgy, hogy az ukrán vezetés rossz irány választott azzal, hogy a szegényebbekkel akarja kifizettetni a válság terheit, miközben a szociális különbségek mértéke eddig soha nem látott szintre szökött a kelet-európai országban.

Amikor március közepén nyilvánosságra került, hogy egy év alatt Ukrajnában megháromszorozódott a dollármilliárdosok száma, akiknek a javai együttesen többet érnek, mint az ukrán állam kiadásai, az sokként érte a megszorítások terhét nyögő lakosságot.

Viktor Janukovics ukrán elnök végül elhalasztotta a tervezett nyugdíjreformot.

Julia Timosenko kormánya még 2008 novemberében kötött megállapodást az IMF-el egy 16 milliárd dolláros stabilizációs hitel felvételéről. 2010-ben az új ukrán vezetés egy hasonló összeg felvételéről egyezett meg a nemzetközi pénzügyi szervezettel, amely a részletek kiutalásáért cserébe „reformok” megindítását várja Kijevtől.

Szakértők szerint az ukrán vezetés kiadáscsökkentő „reformjai” csak afféle fűnyírószerű megszorításokat tartalmaznak, de nincs meg bennük a jövendő növekedés lehetősége. Vaszilij Jurcsisin gazdasági elemző szerint a kijevi vezetés nem a növekedésre, hanem a túlélésre rendezkedik be, melyeket újabb és újabb hitelekből kíván finanszírozni, hiszen eddig nem érkezett Ukrajnába olyan mennyiségű tőke, melyet a kormány látni szeretett volna.

(Nyezaviszimaja Gazeta)