Miközben a nyugati államok a válság nyomán csökkentik katonai kiadásaikat, a posztszovjet térségben éppen ellenkezőleg, lendületesen nőnek a fegyverkezésre fordított összegek: ebben az évben a FÁK országok és Grúzia 23 %-al többet költenek katonai célokra, mint 2010-ben (60,5 milliárd dollárt, szemben a 2010-es 49,2 milliárddal). Ez jóval több, mint a GDP emelkedése, amely a FÁK államokban 4,5 % (Grúziában 5,5 %) volt.

A fegyverkezési hajszában kiemelkedik Azerbajdzsán. A GDP arányához viszonyítva Azerbajdzsán költi a legtöbb pénzt fegyverekre ebben az évben (6,2 %), 3,1 milliárd dollárt, ami dupla akkorra összeg, mint 2010-ben (1,585 milliárd dollár, a GDP 3,95 %-a). A közvetlen katonai kiadások mellett Baku további 1,36 milliárd dollárt szándékozik fektetni a hadiiparba is.

A GDP arányát tekintve a második legnagyobb fegyverkező Azerbajdzsán ellenfele, Örményország (4,1 %), de Jereván mindössze 387 millió dollárt tud katonai célokra fordítani 2011-ben.

Látható, hogy a lezáratlan karabahi konfliktus érintettjei fegyverkeznek a leginkább, ami Hegyi-Karabah problémájának katonai úton való megoldásának lehetőségét erősíti.

A 2008-as háborút elvesztő Grúzia jelentősen visszafogta katonai kiadásait, 2011-ben mindössze 390 dollárt költ hadseregére Tbiliszi, ami lényegesen kevesebb, mint a 2010-es 519 millió dollár.

A tavalyi kirgizisztáni események után Közép-Ázsia államai viszont jelentősen növelik védelmi költségeiket. A posztszovjet térségben Oroszország, Azerbajdzsán és Ukrajna után Üzbegisztán költ legtöbbet hadseregére, 1,568 milliárd dollárt (a GDP 3,2 %-a), de a térség összes állama emeli idén védelmi kiadásait.

Ukrajna 1,7 milliárd dollárt költ 2011-ben katonáira, ami jóval több, mint a 2010-es 1,132 milliárd dollár.

A legkevesebb gondot Moldova fordítja haderejére: Európa egyik legszegényebb állama mindössze 29 millió dollárt szán idén hadseregére, ami a GDP 0,55 %-a.

A legnagyobb fegyveres erővel természetesen Oroszország rendelkezik: a Kreml 2011-ben jóval többet költ hadseregére, mint tavaly, 50,57 milliárd dollárt (a 2010-es 41,8 milliárd dollár helyett), ami az orosz GDP 3,02 %-a.

(Nyezaviszimaja Gazeta)