Nino Burdzsanadze szerint a vallás elősegítheti a grúz-orosz közeledést

Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje december 23-án találkozott a tbiliszi parlamenti ellenzék vezéralakjával, egykori frakcióvezetőjével. A Szaakasvili-adminisztrációval szemben létrejött Egyesült Grúzia – Demokratikus Mozgalom pártszövetség meghatározó politikusa két nappal korábban tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal is. Meg nem erősített hírek szerint a Moszkvában székelő vallási méltóság éppen a miniszterelnök közbenjárására fogadta Burdzsanadzét, aki ragaszkodott ahhoz, hogy orosz útja során felkeresse Kirill metropolitát is. Utóbbi hitet tett az olvadás felgyorsítása mellett, melynek a Grúziából érkező fontos vendégek lényegi, „kívánatos” szorgalmazói. Szavaival élve „szükségszerűnek tűnik a kétoldalú kapcsolatok javítása.” 

„Valójában nem is beszélhetek a két nép közötti viszonyról, hiszen ezt senki sem befolyásolhatja, se rosszabbá se jobbá nem teheti. Az oroszok és a grúzok földrajzilag összetartoznak, egyazon sors ítélkezik felettük, mely néha tragikus események okozója, de a közös hitünk egy megbonthatatlan szívélyes barátság alapja” – állította Kirill pátriárka, aki a kormányközi tárgyalások és minden kétoldalú kezdeményezés befagyasztása ellenére bizakodó a történelmi ortodox egyházak jövőjét illetően. Az orosz és a grúz hívek között erős a kötelék, amit az „energikusan bővülő egyházi kapcsolatok is segítenek.”

„Mielőtt Önnel találkoztam volna átfutottam a vonatkozó ismereteket tartalmazó feljegyzést. Tanulmányozva az egyházközi kapcsolatokat, a közös hittérítői tevékenységet és szociális vállalásokat vagy éppen a legfelsőbb szintű vallási vezetőink eszmecseréit, melyek mind a fennálló problémák megoldásait kutatták, egyszer csak megkérdeztem magamtól: vajon létezik-e még egy olyan egyház, amelyhez ennyi szállal kötődünk? Mindezen virágzó együttműködés az országaink közötti szomorú elhidegülés ellenére bontakozott ki” – tette hozzá Burdzsanadze tárgyalópartnere, aki a grúz egyházat a békülés „egyik legfőbb motorjának” nevezte, aki nélkül „lehetetlen kijutni a mostani válságperiódusból.”  

A grúz ellenzék vezéralakja lényegében megismételte Kirill állításait, szintén kiemelve a keresztény hit szerepét a bilaterális kapcsolatok rendezésében, melyhez a grúz ortodox egyház szerkezete stabil támaszt kínál. Burdzsanadze példaként a szakadár Abházia területén fekvő Ilori városának Szent György templomát említette. A XI. században emelt épület a „függetlenségi háború” idején súlyosan megrongálódott, de az abház hatóságok a közelmúltban teljesen restaurálták. Utóbbi tényét Tbiliszi sosem ismerte el, egyenesen azt állítva, hogy a helyiek vandalizmusa nyomán az eredeti műemlék számos elemét teljesen átalakították. Ezek közé tartoznak a grúz nyelvű ajánlások és feliratok, melyeket egyszerűen lefestettek, mintegy örökre kitörölve a közös és egységes grúz egyház hagyatékát. Az orosz ortodox egyház hivatalos honlapja szerint „Kirill metropolita személyes utasítására tapasztalt szakértők érkeztek a helyszínre”, hogy felfedjék az Ilorival kapcsolatban megfogalmazott grúz vádak valóságtartalmát.

Moszkva formailag továbbra is egységes szubjektumként tekint a grúz egyházra, elismerve annak kánoni határait, így Abháziát és Dél-Oszétiát is. Mégis, idén szeptemberben Kirill meleg hangú levélben üdvözölte a dél-oszétiai óhitű keresztény közösség vezetőjét a térség függetlensége napján, ami „meglepte” Tbiliszi vallási főméltóságait.

A Moszkva-barátnak kikiáltott Burdzsanadze politikai visszatérésében és hazai népszerűségének növelésében sokat segíthet az egyház támogatása. Ez lényegében tehermentesítheti a mai grúz ellenzék és a Kreml kapcsolatait, és szalonképessé teheti Moszkva külső segítségét. Erre utalnak a volt elnökasszony szavai is: „Grúzia jelenlegi kormányának leváltása a grúzokra tartozik. Remélem, hogy az orosz vezetés megérti ezt. Ugyanis, senki sem maradhat hatalmon sokáig a nép támogatása nélkül.” 

(Civil Georgia)