OROSZVALOSAG.HU
Az északi gázvezeték a Kaukázus ütőere?
Az északi gázvezeték a Kaukázus ütőere?
A SOCAR és a Gazprom is szeretné megszerezni
Az „Észak-Dél” gázvezeték sokak érdekeit keresztezi
Grúziának még el kell döntenie, vajon végül eladja-e Azerbajdzsánnak a területén átívelő, Oroszországot és Örményországot összekötő gázvezeték tulajdonosi jogait – mondta Nino Kalandadze külügyminiszter-helyettes 2010. december 13-án, hétfőn.
A grúz külügyi vezető élesen elhatárolódott attól a bakui nyilatkozattól, mely szerint az azeri állami szénhidrogén-vállalat, a SOCAR készen áll, hogy felvásárolja a hetvenes években épült hálózatot.
„A földgáz térségbeli kereskedelmét jelentősen átrajzoló döntésre csakis a két fél alapos érdekegyeztetése után kerülhet sor” – jegyezte meg Kalandadze, aki ugyanakkor méltatta a hazájában „több sikeres beruházást” végrehajtó SOCAR-t.
Az azeri óriáscég elnöke, Rovnag Abdullajev mintegy válaszolva a tbiliszi kormányreakciókra, ismételten megerősítette a kaszpi állam vételi szándékát, mely a sikeres üzlettel az „Észak-Dél” néven ismert gázvezeték többségi tulajdonosává lépne elő. Baku számára az AGRI-szerződés miatt is lényegbevágó az adásvétel mielőbbi lebonyolítása, hiszen az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia részvételével létrejött megállapodás a SOCAR által kitermelt metánt juttatná Kelet-Európába, miután azt a grúz fekete-tengeri kikötőkben cseppfolyósították. A nagyszabású tervezethez ugyan Magyarország is csatlakozott, de annak felfutása jószerivel a grúziai infrastrukturális fejlesztéseken áll vagy bukik. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a Szaakasvili-adminisztráció saját forrásokból nem képes előteremteni a beruházásokhoz szükséges pénzügyi fedezetet.
A Kaukázus energiaellátásában kulcsfontosságú, „Észak-Dél” gázvezetéket a hetvenes évtized végén építették, és utoljára a nyolcvanas években újították fel. A grúz parlament még idén júliusban, 88-5 arányban szavazta meg teljes privatizációját. Az innen befolyt, várhatóan hatalmas összeget a vendéglátóipar beindítására kívánják költeni. Mivel a SOCAR mellett csupán a Gazprom jöhet számításba fizetőképes vevőként, Tbiliszinek nincs túlzottan nagy mozgástere. Ugyanakkor a hagyományosan jó grúz-azeri kapcsolatok megnyugtathatják a Moszkvával hadakozó ország közvéleményét és egyben el is altathatják a kételyeket. Ezek némelyike a SOCAR és a Gazprom széleskörű együttműködésére is vonatkozhat. A moszkvai mamutvállalat legutóbb 30 éves szerződést ajánlott Grúziának 250 millió dollár összértékben. A kontraktus értelmében a szállított földgáz minden ezer köbmétere után 30 dollár ütné az orosz cég markát. A Gazprom célja a hosszútávú partneri viszony mellett a kaukázusi piac egyszínűsítése is, melyben a SOCAR inkább alvállalkozóként tűnhetne csak fel. Mindezidáig egyetlen közlemény sem jelezte, hogy Tbiliszi elfogadta az ajánlatot.
(asbarez.com)