Belarusz széleskörű privatizációt készít elő, amelyből viszont, könnyen lehet, kimaradhatnak az orosz cégek, a Minszk és Moszkva közt elmérgesedő viszony következményeként.

Minszk a privatizációval kívánna pluszbevételeket szerezni, megmentendő az országot a pénzügyi összeomlástól, melyet főképp az energiahordozók árának emelése idézhet elő. A belorusz vezetés arra számít, jövőre 6,4 milliárd dollárnyi tőke érkezhet az országba, s ebből 3 milliárd dollár a privatizációs bevételekből származhat – mondta Pjotr Prokopovics, a Belorusz Nemzeti Bank elnöke.

Az állam eladásra kínálja két állami bank, a Belinvesztbank és a Paritetbank részvényeit. Ezen felül 118 üzemet készítenek elő eladásra, többek között a legismertebb belorusz ipari óriásokat, a Naftant (amely vélhetőleg venezuelai kézre kerül), a Minszki Autógyárat (MAZ), és az ország legjövedelmezőbb vállalatát, a 30 milliárd dollár értékű Belaruszkalijt.

2011-ben Belarusz 20 %-al drágábban vásárolhatja meg az orosz gázt, mely így 220 dollárba fog kerülni ezer köbméterenként (a jelenlegi 185 dollár helyett). Moszkva felemeli az olaj exportvámját is, 290 dollárról 303 dollárra.

Azaz Oroszország a továbbiakban felhagy azzal, hogy olcsó energiával dotálja Belaruszt, márpedig Lukasenko rezsimjének gazdaságpolitikája az elmúlt 15 évben éppen erre épült.

A korábbi, visszafogott privatizációs lépések során Minszk az orosz befektetőket preferálta, nemrég azonban – a Minszk és Moszkva közti elhidegülés árnyékában - Lukasenko kijelentette, hogy „az orosz oligarchák olcsón akarják fölvásárolni mindazt, amit a belorusz nép alkotott.” Így aztán a belorusz vezetés várhatóan elsősorban európai és kínai befektetőket fogja előnyben részesíteni.

(gazeta.ru)