A nyáron Dél-Kirgizisztánban bekövetkezett kirgiz-üzbég konfliktus, az osi üzbégek elüldözése szomorú tanúbizonysága volt a kirgiz sovinizmus erősödésének. A hangulatot jelzi, hogy azon oroszok közül, akik 1991 után is ottmaradtak a koldusbotra jutó Kirgizisztánban (az 1999-es népszámlálás szerint 600 ezer orosz élt  az országban), sokan most elhagynák a közép-ázsiai országot.

Az elmúlt hónapokban - mint ezt a biskeki orosz követség is megerősítette - jelentősen megnőtt azon kirgizisztáni oroszok száma, akik áttelepülnének az Orosz Föderációba.

A legtöbben a soknemzetiségű, üzbégek által is benépesített délről menekülnek (bár Dél-Kirgizisztánban jóval kevesebb orosz él, mint északon), ahol legerősebb a soviniszta hangulat, s legtöbbször hallható a „Kirgizisztán a kirgizeké” nacionalista lózung.

Kirgizisztánban az elmúlt években szociális katasztrófa következett be, a tavaszi hatalomváltás és a nyári zavargások következtében az állam a szétesés szélére került. E viszonyok közepette szinte mindenki veszélyeztetett, akit nem védenek a hagyományos törzsi és kláni struktúrák – e veszélyeztetett kategória legnépesebb csoportját teszik ki a kirgizisztáni oroszok.

(Nyezaviszimaja Gazeta)