Új stratégia kell az afgán drog ellen

Az Afganisztánból kiáramló drogkészítmények ellen alkalmazott nemzetközi stratégiákat teljesen át kell gondolni, míg az újonnan felállított akciótervben Oroszország és az Európai Unió kulcsszerepet kapna – állítja az Európa Parlament olasz tagja. Pino Arlacchi a szervezett bűnözés és a kábítószer-terjesztés elleni harc egyik világszerte ismert és elismert szakértője június 9-10-én, szerdán és csütörtökön Moszkvában, egy, a témában tartott konferencián szólalt fel.

„Komoly reformokra van szükség. Felfedeztem, hogy a célra elkülönített pénzek jelentős része sosem jut el a címzettekhez, valahol eltűnik a rendszerben. Valójában a kiutalt pénzalapok mindössze 20 százaléka éri el Afganisztánt, és válik a drogmaffia elleni harc részévé, támaszává. (…) A teljes rendszert meg kell változtatni. Ennek érdekében az Egyesült Államoknak meg kell szakítania együttműködését a különböző magánvállalkozásokkal, bérelt fejvadászokkal. A jelenlegi állás szerint a Washingtonban, a drogmentes Afganisztánért átcsoportosított dollármilliók 70 százaléka nemzetközi cégek, vállalatok zsebébe vándorol, akik nem is mindig végzik el a rájuk bízott feladatot. Az alkalmazott módszer hihetetlen mértékben megnöveli a költségeket, ugyanakkor csökkenti a munka hatékonyságát, elaprózza a feladatokat, de a felelősséget is. Ráadásul az utóbbi évek nem egy szomorú példát szolgáltattak a legalapvetőbb emberi jogokkal történő visszaélésre, holott utóbbiak védelme pont a koalíció kötelessége lenne” – fejtette ki Arlacchi, aki hosszú ideig az ENSZ legmagasabb rangú kábítószer és szervezett bűnözés elleni biztosaként tevékenykedett. Az olasz szakember nem felejtette el kiemelni, hogy az afgán drog – főleg heroin - kirajzása elsősorban az Orosz Föderációt és az Európai Uniót érinti.

„Pontosan ezért kell országainknak összefogniuk, és közösen fellépniük az óriási méreteket öltő afganisztáni ópium-mák termesztés ellen. Mindez önmagában mégsem lenne elegendő. Az összehangolt razzia és az ópium-mák ültetvények felszámolásán túl más perspektívákat kell nyitnunk a helyi lakosság számára. Reális életlehetőségeket, valós egzisztenciákat, modelleket kell ajánlanunk mostani bevételi forrásaik, munkájuk helyett” – javasolta Arlacchi, teljes egyetértésben a moszkvai vezetés kábítószer-ellenes munkacsoportját igazgató kollégájával, Viktor Ivanovval.

Oroszország álláspontja az afgán származású narkotikumok elleni követendő stratégiát tekintve mindig is markánsan eltért az amerikai felfogástól. A problémagóc megoldását érintő vita 2001-ben, a tálib hatalom megdöntése után mérgesedett el Moszkva és Washington között. „Az Orosz Föderáció nem csupán a nemzeteken átívelő párbeszéd és az  azt garantáló erőegyensúly pillére, de reális befolyással rendelkezik, hogy karöltve az Egyesült Államokkal és az EU-val, döntően formálja, alakítsa Afganisztán belpolitikáját illetve jövőjét. Ezekről a közös vállalásokról szólva egy, immár tíz éve megvalósításra váró akciótervről beszélek, mely nem sokkal az amerikai támadás előtt a Biztonsági Tanács asztalára került, de a 2001-es invázió végleg elsöpörte” – állította Arlacchi, majd nem sokkal később hozzátette: „A konfliktus feloldását célzó témában pozitív tapasztalatokat, reménykeltő visszacsatolásokat szereztünk. Az évtized elején közel álltunk ahhoz, hogy egy egységes ENSZ-program zászlaja alatt tegyünk az afganisztáni drogtermelés izolálása, valamint felszámolása érdekében. Ezt törte derékba az ország katonai megszállása, mely csak rontott a helyzeten. Mégis, az elhangzottak ellenére állítom, hogy a drogmentes Afganisztán nem álom, hanem realitás.”

(RIA Novosztyi, Róma)