A földrajzi elhelyezkedés és a történelem közelebb hozza Oroszországot és Iránt” – nyilatkozta Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes iráni látogatása során, miután tárgyalt iráni kollégájával, Ibrahim Rahimpourral. Azt is megjegyezte, hogy a „Nyugat generálta mesterséges problémák” is közösek.

„Naivitás lenne azt hinni, hogy a szankciós intézkedések bármilyen mértékben is megrendíthetik Oroszország és Irán akaratát” – mondta az orosz diplomata Teheránban a TASS-nak.

„A szankciók feloldása sokkal aktívabb játékosság tette Iránt a nemzetközi porondon. Napi szinten szemtanúi lehetünk annak, hogy Irán aktivitásának célja a problémák és konfliktusos helyzetek rendezése, nem pedig újabbak okozása” – folytatta. „Ez éles ellentétben áll a régió egyéb államaival, melyek szégyenletes módon figyelmen kívül hagyják a fennálló valóságot, és nyíltan folytatják konfrontáló politikájukat” – egy utalás Törökországra. „És ez azon problémák egyike, amelyről tárgyalnunk kell Iránnal, és amely kapcsán néhány összehangolt döntésre van szükség” – közölte az orosz külügyminiszter-helyettes.

Az ukrán válság, a Kaszpi-tenger státusza, a közép-ázsiai régiót érintő problémák és a terrorizmus ellen vívott harc állt a két magas rangú diplomata, Karaszin és Rahimpour közötti tárgyalások középpontjában Teheránban.

„Iránhoz való külpolitikai kapcsolatunk sokkal kiterjedtebbé vált” – árulta el Karaszin a TASS-nak a tárgyalások után. „A szankciók utáni Irán egyre aktívabb politikai szereplővé válik nem csak a régióban, hanem a nemzetközi ügyek egészében”.

„Teheránnak és Moszkvának sok területen közösek az érdekei, ezeken pedig össze kell vetni szemléleteinket” – tette hozzá.

Elmondása szerint részletesen véleményt cseréltek az Ukrajnával való kapcsolat alakulásáról, az ukrán válság megoldásának módjáról, illetve a minszki megállapodás végrehajtásáról. „Megvizsgáltuk más kaukázusi partnerekkel ápolt kapcsolataink természetét is, mint Azerbajdzsán és Örményország, valamint megvitattuk a Hegyi-Karabah-egyezményt”.

„Kitértünk arra a mindkét ország számára fontos előrelépésre, amelyet a Kaszpi-tenger státuszáról szóló megállapodás felé vezető út jelentene”. A diplomata azt is megjegyezte, hogy a „Kaszpi Ötök” (Oroszország, Azerbajdzsán, Irán Kazahsztán, Türkmenisztán) külügyminiszteri találkozója rendszeres mechanizmussá is válhatna a kaszpi partnereket érintő összes ügyben.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint a közép-ázsiai régióról a terrorizmus ellen vívott harc fényében beszéltek. Megjegyezte, hogy mindkét ország a régió országainak stabilitásában és virágzásában érdekelt, valamint felajánlotta Oroszország segítségét a gazdasági és társadalmi fejlődésben.

Karaszin és Rahimpour a Nemzetközi Észak-Déli Közlekedési Folyosó projektről (International North-South Transport Corridor) is szót ejtett, amely logisztikailag kötné össze Oroszországot, Iránt, a Kaukázust és a közép-ázsiai államokat, biztosítva ezzel a teherszállítást Európából a Perzsa-öböl kikötőibe.

Forrás:

http://tass.ru/en/politics/860492