Azerbajdzsán után negyedik alkalommal Törökországban tartották meg a török nyelvű országok (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán) találkozóját. A bodrumi fórumon első alkalommal vett részt teljes jogú tagként Türkmenisztán, mely eddig megfigyelői státusszal rendelkezett (Üzbegisztán azonban továbbra sem csatlakozott a török nyelvű országok szövetségéhez).

A felek a konferencia végén deklarációt írtak alá „Török tanács – modern Selyemút” néven.

A találkozó házigazdája, Abdullah Gül török elnök reményét fejezte, hogy a jövőben elmélyül a török nyelvű országok együttműködése, és Törökország közreműködésével sikerül majd hozzájárulni a Kaszpi-térség energiahordozóinak európai exportjához. Az együttműködés már létező eredménye, hogy Asztanában Török Akadémia alakult, Bakuban pedig létrejött a Török Kulturális Örökség Alapítvány. Ezek az intézmények hozzájárulnak a fiatal nemzedék identitásának formálásához, a török tudat megerősítéséhez.

A török nyelvű országok együttműködésének legfőbb motorjai Törökország és Azerbajdzsán, de újabban Kazahsztán is aktívabb szerepet játszik. Május 29-én Asztanában az Eurázsiai Gazdasági Unió megalapításán Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kijelentette, hogy Örményország csak elismert határai mellett, a megszállt Karabah nélkül léphet be az eurázsiai társulásba, amiért most Ilham Alijev azeri elnök köszönetet mondott Nazarbajevnek.  

(tccb.gov.tr, Nyezaviszimaja Gazeta)