Amerikai főtisztek, diplomaták, és a Kongresszus politikusai érkeznek a napokban Taskentba, azzal a céllal, hogy elmélyítsék az USA és Üzbegisztán közötti, 2005 – az üzbég hatóságok által elkövetett andizsáni mészárlás - után megszakadt, de most újjáéledő stratégiai együttműködést, amelyet Iszlam Karimov üzbég elnök azzal szentesített, hogy a múlt héten kiléptette országát az orosz dominanciájú posztszovjet katonai blokkból, az ODKB-ból. George Krol Taskentba akkreditált amerikai nagykövet szerint Üzbegisztán nemcsak az afganisztáni operáció miatt az USA legfontosabb szövetségese a régióban, de amerikai üzleti körök is érdeklődést tanúsítanak az ország iránt.

Ennek jegyében már megnyílt a General Motors gyára Üzbegisztánban és más amerikai cégek is megtelepednének Közép-Ázsia legnépesebb országában.

Az ODKB-ból való kilépés után már nincs akadálya annak sem, hogy ismét amerikai katonai bázisok létesüljenek Üzbegisztánban (2005-ben az akkor éppen meredek oroszbarát fordulatot végrehajtó Iszlam Karimov példátlan módon kitessékelte az amerikai katonákat országából), és új szintre emelkedjen az amerikai-üzbég katonai együttműködés. Iszlam Karimov tehát - részben orosz támogatással a háta mögött - sikerrel vészelte át a Nyugat nyomását (üzbég értékelések szerint a 2005-ös andizsáni megmozdulást az amerikai és brit titkosszolgálatok szervezték, azzal a céllal, hogy "forradalmat" robbantsanak ki az országban), s lényegében legyőzve a Nyugatot válik ismét Amerika szövetségesévé. 

Alekszandr Szobjanyin orosz elemző szerint Amerika kész fegyverekkel segíteni Karimov rezsimjét és garantáli annak stabilitását. Washington Üzbegisztán megnyerésével az Irán elleni frontot is szélesítheti. Taskent kilépése az ODKB-ból érthető lépés volt, hiszen az ODKB impotens szervezet, viszont ennek révén olcsón lehetett orosz fegyverekhez jutni, és a tagság garantálta Üzbegisztán számára a konfliktusok elkerülését Oroszországgal és regionális versenytársával, Kazahsztánnal. Ennek viszont már nincs jelentősége.

Szobjanyin szerint a Kreml elhibázott politikája következtében Oroszország befolyást veszít Közép-Ázsiában. A tavaly Pekingben rendezett csúcstalálkozón a Sanghaji Szervezet tagállamai közül Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán Kínát támogatták Oroszországgal szemben, Kazahsztán pedig kétoldalú stratégiai együttműködési megállapodást kötött Kínával.

Az USA erősen kérleli Kazahsztánt, hogy a Kaszpi Aktau kikötőjében egy katonai logisztikai bázist hozhasson létre. Asztana eddig ellenállt az amerikai kérésnek, de ez nem biztos, hogy a továbbiakban is így lesz (főleg azután, hogy hasonló támaszpont létesülhet az oroszországi Uljanovszkban).  Üzbegisztánban pedig már mindenki arról beszél, hogy ismét lesz amerikai támaszpont az országban.

Taskent ráérzett arra, hogy az orosz vezetésnek súlyos belső problémákkal kell szembenéznie, melyek ősszel egy újabb gazdasági válsághullámmal csak elmélyülhetnek, ezért nem habozott kihasználni a lehetőséget.

Az amerikai diplomácia élénk érdeklődést tanúsít Tadzsikisztán iránt is, nem kizárt, hogy a jövőben amerikai támaszpontok jelennek meg ebben az országban is.

Alekszandr Knyazev, az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének munkatársa szerint az események ilyetén alakulásában jelentős szerepet játszik a Kreml elhibázott politikája is, mely a közép-ázsiai régióban mellőzi a következetességet, ad hoc jellegű.

(Nyezaviszimaja Gazeta)