Az újabban Magyarországon is ismertté vált Thomas Melia, amerikai helyettes külügyi államtitkár a „Kelet-Európa: a demokrácia és a szabadság helyzete” elnevezésű kongresszusi meghallgatáson elmondta, az Egyesült Államokat aggasztja az azerbajdzsáni szabadságjogok helyzete. Azerbajdzsánban erősen korlátozzák a véleményszabadságot, és a politikai választások rendszere sem felel meg a nemzetközi normáknak. Olyan ellenzéki politikusok letartóztatása, mint Bahtyijar Gadzsijev, Dzsabbar Szavalan, vagy Vidadi Iszkenderov politikai célzatú akciónak tekinthető – hangsúlyozta Melia.

Washington azt követeli Azerbajdzsántól, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően kezelje ezeket a kérdéseket. Bakunak engedélyeznie kell nyugati jogvédő szervezetek tevékenységét Azerbajdzsánban és lehetővé kell tennie az Amerika Hangja és a Szabadság rádióállomások működését is – jelentette ki az amerikai politikus.

A Freedom House jogvédőszervezet vezetője, David Kramer – korábban az USA EBESZ képviselője – szerint nem kizárt, hogy az „arab tavasz” forradalmai megismétlődnek majd a posztszovjet térségben, Minszkben, Bakuban és Moszkvában is. A jogvédő szerint csak Grúziában, tehát az Egyesült Államok szövetségesénél, ahol számos ellenzéki demonstrációt erőszakkal fojtottak el, van előrelépés a kaukázusi országok közül az emberi jogok területén, míg Azerbajdzsán az utolsó helyen áll.

Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok azt követően kezdte erőteljesen kifogásolni az azerbajdzsáni emberi jogok helyzetét, miután Baku elfordult a NATO-tagság és a nyugati szövetségi rendszerhez való integrálódás gondolatától, és kétségeit fejezte ki a Nabuccóval kapcsolatban.

A 2000-es évek elején az USA és nyugati szövetségesei „színes forradalmakat” robbantottak ki a posztszovjet térség néhány országában, Grúziában (2003), Ukrajnában (2004), Üzbegisztánban (2005) – de talán a 2005-ös kirgizisztáni események is ide sorolhatók – azzal a céllal, hogy Nyugat céljait kiszolgáló rezsimeket juttassanak hatalomra. Ezek közül a 2003-as grúziai „rózsák forradalma” és a 2004-es ukrajnai „narancsos forradalom” sikeresnek bizonyult, az üzbegisztáni „forradalmat” viszont vérbe fojtotta Iszlam Karimov diktatórikus rezsimje.

(regnum.ru)