Április 24-én az ömény népirtásra emlékszik a világ közvéleménye: 1915-ben ezen a napon (valójában már pár héttel korábban korábban) kezdődött az Oszmán Birodalomban az örmények deportálása, majd fizikai megsemmisítése, melynek összesen 1 – 1,5 millió halálos áldozata volt.

Az örmény népirtás kérdése szakítópróba a mai Törökország és a Nyugat kapcsolatában. Az örmények elleni népirtást eddig Uruguay, Oroszország, Franciaország, Olaszország, Németország, Hollandia, Belgium, Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Svédország, Svájc, Görögország, Ciprus, Libanon, Kanada, Venezuela, a Vatikán, az Európai Parlament, az USA 42 állama ismerte el.

Az örmények ellen már 1915 előtt is történtek atrocitások az Oszmán Birodalomban (pogromok 1894-1896-ban, az 1909-es kilíkiai mészárlás), az 1915-ös Nagy Népirtás csak kulminációja volt egy sok éve zajló folyamatnak.

A „szörnyű események” szóösszetételt használta Barack Obama amerikai elnök is az örmény népirtás emléknapján kiadott közleményében, ám az örmény népirtás elismerésére - korábbi ígéretével ellentétben - nem került sor. Nem Obama az első amerikai elnök, aki az 1915-ös népirtás elismerését ígérte, így tett korábban Bill Clinton, és a két Bush is – mindhiába.

Washington ugyanis az örmények kedvéért nem kockáztatja – mostanság amúgy sem túl jó – kapcsolatair a NATO második legnagyobb hadseregét kiállító Törökországgal.

(Nyezaviszimaja Gazeta)