Július 21-én ülést tartott az orosz legfelsőbb elit tagjaiból álló Biztonsági Tanács Misusztyin miniszterelnök, Matvijenko és Vologyin házelnökök, Dmitrij Medvegyev volt államfő, Vajno elnöki adminisztráció vezető, Patrusev tanácsi titkár, Kolokolcev belügyminiszter, Lavrov külügyminiszter, Sojgu védelmi miniszter, Bortnyikov és Nariskin titkosszolgálati főnökök részvételével. A tanácskozáson hosszú felszólalást tartott Vlagyimir Putyin orosz elnök. A fő téma a ukrajnai „különleges hadművelet” volt.

Az orosz külföldi hírszerzés vezetője, Szergej Nariskin előadásában azt mondta, hogy az orosz hírszerzés szerint a lengyel vezetés már nem bízik abban, hogy a nyugati támogatás segíthet Ukrajnának „elérni a kitűzött célokat.” Az ukrán vereség már csak idő kérdése. A lengyel vezetés viszont kihasználná ezt a helyzetet, hogy csapatokat küldjön Nyugat-Ukrajnába.

Putyin szerint a „kijevi rezsim nyugati kurátorai” láthatóan csalódottak, amiért a nagy ukrán ellentámadás eddig nem ért el semmilyen eredményt. Putyin elégedetten nyugtázta az orosz katonák teljesítményét, és azt, hogy a feldicsért nyugati tankok olykor jobban égnek, mint a szovjet technika. Az orosz elnök szerint a nyugati fegyverraktárak már kezdenek kimerülni. „És ami a legfontosabb”, az ukrán hadsereg már „tízezernyi embert” veszített, és egyre nehezebb utánpótlást szerezni. Putyin szerint a nagy veszteségek és sikertelenség hatására az ukrán társadalom „elkezdett kijózanodni.” Putyin szerint az európaiak között is egyre többen látják, hogy „az elhúzódó ukrajnai konfliktus” Amerika érdekeinek kedvez.

Putyin ezután áttért Lengyelországra, és történelmi elmélkedést tartott, miszerint az első világháború után Lengyelország agresszív fellépése Litvánia, Szovjet-Oroszország és Csehszlovákia ellen az 1939-es ismert tragédiához vezetett, és a lengyel államiságot „jelentős részben” a Szovjetuniónak és Sztálinnak köszönhetően állították helyre. Putyin szerint a lengyelek elfelejtették, hogy a mai Nyugat-Lengyelország Sztálin ajándékaként került hozzájuk Németországtól, „de majd emlékeztetjük őket.” – ami akár fenyegetésként is értékelhető.

Az orosz elnök a mostani ukrán vezetést Petljurához hasonlította, aki 1920-ban titkos megállapodásban Lengyelországnak ígérte a nyugat-ukrán területeket. Viszont azt is hozzátette, hogy a mostani ukrán vezetés dolga az, hogy hogyan adja el területeit, „ez az ő dolguk, mi ebbe beavatkozni nem fogunk.” Ez a kijelentés úgy is értékelhető, hogy Moszkva „lemondott” Nyugat-Ukrajnáról.

Viszont Putyin szerint Varsó Belaruszra is feni a fogát, és ha ott próbál meg „agressziót” végrehajtani, akkor Oroszországgal is szembe találja magát.