Az Oroszország-ellenes szankciók kevesebbet ártanak az orosz gazdaságnak, mint a Központi Bank politikája – állítja az orosz Makrogazdasági Elemző Intézet (CMAKP).

Az Elvira Nabuillina által vezetett Központi Bank ebben az évben megnövelte a hitelek árát (az alapkamat 5,5 %-ról 8 %-ra nőtt), az infláció elleni küzdelemmel, a külföldi tőke kivonásával, a rubel stabilitására tett erőfeszítésekkel magyarázva ezen lépések szükségességét. A lépések eredményeképpen azonban egyik kitűzött célt sem sikerült teljesíten, éppen ellenkezőleg: a tőke kivonása felgyorsult, az infláció nőtt, a rubel gyengült. Vagyis az orvosság többet ártott, mint a betegség maga.

E politika és a nyugati szankciók következtében a hitelhez jutás nehezebbé vált külföldön és belföldön egyaránt. Nő a fizetési nehézségekkel küszködő cégek száma. A törlesztési problémákkal rendelkező magánszemélyek száma egy év alatt 50 %-kal, a cégeké 15 %-kal nőtt.

A befektetések számának csökkenése már 2013-ban megkezdődött, 2014-ben 4 %-os esés várható ezen a téren. A CMAKP szerint „látens krízis” kezdődött az oroszországi bankszektorban. És a válságnak elsősorban belső, és nem külső okai vannak.

Még ha az olaj ára vissza is emelkedne 95 dollár körüli összegre, az orosz gazdaság kilátásai nem éppen fényesek. 2015-ben recesszió és a rubel további gyengülése várható.

Mihail Gyeljagin közgazdász szerint az inflációt Oroszországban a monopóliumok gerjesztik. Gyeljagin szerint nem is a Központi Bank politikája felelős azért, hogy az orosz gazdaság növekedése jelentősen lelassult már a tavalyi évben, hanem az állami gépezet, mely 1991 után a „szovjet örökség lerablására hoztak létre és jelenleg is így működik.”

https://www.eurazsia.hu/2014/10/20/lopakodo-valsag/