Dmitrij Medvegyev orosz elnök előtt igen nagy terjedelmű interjút adott az Izvesztyija orosz lapnak Gorkiban. A beszélgetés  témáját nagyban meghatározta a Nagy Honvédő Háború befejezésének 65. évfordulója.

A családja háborús múltjára történő visszaemlékezés után Medvegyev elmondta, hogy a Nagy Honvédő Háború jelentősége Oroszországban aligha megkérdőjelezhető, annál is inkább, mert még sokan élnek az egykori résztvevők közül. S ez még akkor is így van, ha a ’80-as évek végétől számos dokumentum vált nyitottá és elérhetővé a levéltárakban, amelyek nyomán némileg új színben lehet látni az akkor történteket.

Az orosz elnök tavaly egy vizsgálóbizottságot hozott létre, amely a történelmi hamisítások ellen hivatott fellépni. Az ezt érintő kérdésre válaszolva Medvegyev elmondta, azért volt szükség ennek a bizottságnak a felállítására, mert bizonyos politikusok pszeudotudományos interpretációkat kezdtek megfogalmazni politikai haszonlesés céljából. Az orosz elnök elmondta, neki és generációja számára a „náci” és a „fasiszta” szavak egyértelműen negatív konnotációjúak, viszont „Európa sok országában rehabilitálják a fasisztákat”, igaz Oroszországban is vannak olyan „degeneráltak”, akik náci szimbolikát használnak. A feladat az, hogy eljutassák az igazságot az emberekhez - mondta az orosz elnök.

„És mi az igazság?

Az igazság az, hogy népünknek nem volt választása. Akik abban a korban éltek országunkban, vagy meghalhattak, vagy rabbá válhattak. Más lehetőség nem volt.” Ez az egyik alapvető igazság. A másik alapvető igazság pedig az, hogy Németország kezdte a háborút.

Medvegyev szerint nincs értelme arról beszélni, hogy a második világháború utáni évek nem minden országnak jelentettek kizárólag pozitív korszakot. Ha a Szövetségesek nem győzték volna le a náci Németországot, Európa koncentrációs táborrá változott volna, a ma Európában élő emberek többsége meg sem születhetett volna.

A háború utáni periódus már más lapra tartozik. „Nyíltan megmondva: a szovjet rezsimet nem lehet másként nevezni, mint totalitáriusként. Sajnos, ez a rezsim nem tartotta tiszteletben az elementáris szabadságjogokat.”

Medvegyev szerint nem kell idealizálni a Szovjetunió második világháború utáni szerepét, de „nem lehet a hóhérokat áldozatnak nevezni. Az, aki egyenlőségjelet tesz a Vörös Hadsereg és a fasiszta megszállók közé, morális bűntényt követ el.”

A németek ebből a szempontból sokkal becsületesebben viselkednek, mint például a balti államok – jelentette ki az orosz elnök, aki szerint filmek és tankönyvek segítségével kellene még jobban tudatosítani azt a szerepet, amit a Szovjetunió játszott a nácizmus legyőzésében.

Ami Sztálin szerepét illeti, Medevegyev szerint nem Sztálinnak, de még csak nem is a szovjet tisztikarnak köszönhető a győzelem, hanem az embereknek. „Sztálin bűntettek sokaságát követte el saját népével szemben. Annak ellenére, hogy sokat dolgozott, annak ellenére, hogy  vezetésével az ország jelentős sikereket ért el, az, amit a saját népével tett, nem nyerhet bocsánatot.”

Ezzel együtt is, azoknak az emberek, akik szeretik Sztálint, vagy gyűlölik őt, jogukban áll kifejezni érzéseiket – véli Medvegyev. „Minden embernek joga van saját véleményt alkotni. Az más kérdés, hogy a személyes véleménynek nem kell hatásnak lenni a hivatalos állami értékelésre.” Oroszország semmilyen formában nem tér vissza a sztálinizmushoz – jelentette ki Medvegyev. Ami a háború utáni periódust illeti, az orosz államfő elmondta, ha a Szovjetunióban nem nyomták volna el a személyiséget, ha versenyképesebbé vált volna az ország, ha vonzóbb lett volna a saját polgárai számára, akkor másként alakult volna története is.

Az orosz államfő fontosnak tartja, hogy megnyissák a háborúra vonatkozó dokumentumokat. Ebben fontos szerep juthat az internetnek, amely egy gombnyomásra elérhetővé teszi az információkat a világ bármely táján.

Arra a kérdésre válaszolva, lehetséges-e egy új, a második világháborúval összevethető konfliktus kirobbanása, Medvegyev igennek válaszolt, szerinte éppen ezért jelentős erőket kell fordítani az orosz fegyveres erők fejlesztésére.

Az orosz államfő szerint Nyugaton és Oroszországban is még fennmaradtak a múltból a kölcsönös bizalmatlanság nyomai, ezért is, s a biztonságpolitikai kockázatok miatt is érdemes lenne megfontolni az orosz fél által javasolt európai biztonsági együttműködési javaslatot.

https://www.eurazsia.hu/2020/05/07/medvegyev-sztalin-nem-nyerhet-bocsanatot/