Az észak-kaukázusi Csecsenföld és Ingusétia vezetői hétfőn elrendelték a két régió közötti „határellenőrzés” megerősítését. A döntés azért érdekes, hiszen mindkét terület az Oroszországi Föderáció része.

Múlt héten csecsen erők, melyeket a csecsen köztársaság rendőrfőnöke és a Duma egyik képviselője vezetett, az ingusétiai Arsti faluig nyomultak be, mely közel fekszik az ingus-csecsen határhoz. A falut és a hozzá tartozó területet a csecsenek maguknak követelik.

A Duma-képviselő – aki a Csecsen Köztársaság küldöttje a Moszkvában található Állami Dumában – Adam Szultanovics Gyelimhanov (Ramzan Kadirov csecsen elnök unokatestvére) volt, aki egyúttal az Egységes Oroszország hatalmi párt tagja is. A 300 fős csapat érkezése összetűzéshez vezetett a helyi ingus rendfenntartó erőkkel. Az eset után két embert kórházba szállítottak, többen is sérülést szenvedtek.

A csecsen vezetés később azt állította, hogy rendőreik Doku Umarov terroristavezért követték. Az ingus kormány ezt a kifogást visszautasította, s kijelentették, hogy ilyen rendfenntartó műveletet nem engedélyeztek Ingusétia területén. Szerintük a csecsenek megpróbáltak „pszichológiai nyomást gyakorolni a hely lakosságra” annak érdekében, hogy szakadjanak el Ingusétiától és csatlakozzanak Csecsenföldhöz.

Junusz-Bek Jevkurov, Ingusétia vezetője vészhelyzeti tanácskozást tartott az esettel kapcsolatban és kinyilvánították: nem fogják megengedni csecsen bűnüldöző szerveknek, hogy Ingusétiában fejtsék ki tevékenységüket.

„Bárki, aki megfélemlíti népemet, az egy bűnöző és kemény intézkedéseket foganatosítunk ellene, ha kell, fegyverekkel.” – mondta Jevkurov beosztottjainak. Az ingusétiai vezető azonnal elrendelte a határállomások megerősítését a csecsen-ingus határon.

A többségében muzulmánok által lakott Ingusétia és Csecsenföld között tavaly nyáron robbant ki a vita, amikor Ramzan Kadirov csecsen vezető azt mondta, hogy Csecsenföld széles területeket követelhetne Ingusétiától. Jevkurov azonnal visszautasított minden követelést. A csecsen követelés még a korai ’90-es évekre nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió széthullásával a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (Чечено-Ингушская Автономная Советская Социалистическая Республика) Dzsohar Dudajev csecsen vezető egyoldalú függetlenségi deklarációja után kettévált. Akkor az ingusok a Moszkva mellett maradásra szavaztak.

(RIA Novosztyi)