Az orosz gazdaság 40 százaléka sorolható a feketegazdasághoz (más néven árnyékgazdaság), azaz a gazdaság majdnem fele nélkülöz minden állami kontrollt. A 86 millió munkaképes állampolgár tömegéből 48 millióról fogalma sincs az államnak, hogy honnan kapja a bérét. Ezek ráadásul a hivatalosan elismert adatok, a valóság még ennél is riasztóbb lehet. Egyes felmérések szerint a feketegazdaság a válság éveiben további növekedésnek indult.

Az alapvető probléma az, hogy a 38 millió (hivatalosan munkanélküli) nem fizet jövedelemadót, vagy bármilyen egyéb járulékot, míg a 48 millió bejelentett munkavállaló döntő része szintén eltitkolja jövedelme egy részét.

A ’90-es évek kaotikus viszonyai között a feketegazdaság aránya sokak véleménye szerint meghaladta a 70 százalékot. A bizonytalan pénzpiaci helyzet miatt még az is előfordult, hogy vállalatok egymás között cserekereskedelmet folytattak: sódert teherautóra, kőolajat bútorra cseréltek. Putyin első elnöki ciklusa alatt a személyi jövedelemadót 13%-ra, a bérre rakódó egyéb terheket is elviselhető szintre csökkentették, így a társadalom többsége hátat fordított a feketegazdaságnak.

A 2011-es szociális járulékemelést azután tüntetések és tiltakozások kísérték, ezen felül rengeteg kis- és középvállalat döntött a bezárás mellett. 2013-ban újabb emelés következett be a szociális járulékok területén: az eddigi évente minimálisan fizetendő 17.000 rubelt felemelték évi 35.000 rubelre. Válaszul erre 293.000 kisvállalkozás (az összes oroszországi kisvállalkozás 7%-a) végleg lehúzta a rolót. Ezzel párhuzamosan egyre több nagyvállalat kezdte a béreket ismét készpénzben kifizetni, ami természetesen az ellenőrzés ellehetetlenülését vonja maga után.

Meglepő adat, hogy a 38 millió be nem jelentett munkavállalónak csak egy kis részét adják a közép-ázsiai, moldáviai, ukrajnai vendégmunkások, akik gyakran legálisan utaznak be Oroszországba, ám ott illegálisan vállalnak munkát. A vendégmunkások számáról nincs hivatalos statisztikai kimutatás, számukat 3 és 8 millió közé teszik. Ha a 8 milliós becslést vesszük alapul, akkor az orosz állami szervek 30 millió orosz állampolgárról nem tudják, hogy hol dolgoznak. (Ez a teljes oroszországi lakosság több mint ötöde!)

Az orosz feketegazdaság munkásainak jelentős részét a vidéki orosz munkások teszik ki, akik szezonális munkahelyeken dolgoznak, általában napibérért. A feketegazdaság másik fontos csoportját képezik azon városi lakosok, akik képzettebb vendégmunkásoknak adják bérbe városi ingatlanjukat (természetesen bármilyen adó megfizetése nélkül), ők maguk pedig a város közelében, vagy éppen vidéken található dácsájukon élnek és többek között zöldségeskertjük műveléséből tartják fenn magukat.

Kérdéses, hogy a jövőben fog-e bármi is változni ezen a téren. Az adatokból látszik, hogy a feketegazdaságból él az oroszországi lakosság igen jelentős része. Ha bármely politika erő megpróbálná a jelenlegi helyzetet megreformálni, félő, hogy az társadalmi robbanáshoz vezethet.

(aktuell.ru)