A Levada orosz közvéleménykutató 2012. november 23. és 26. között 1596 ember megkérdezésével országos (45 régióra kiterjedő) reprezentatív felmérést végzett arról, miként gondolkodnak az oroszországiak a nemzetiségi kérdésről, a nacionalista jelszavakról, a kaukázusi helyzetről.

A felmérés szerint az elmúlt tíz évben nem változott jelentősen a „déli köztársaságokból” érkező bevándorlók megítélése az oroszországi lakosság körében. 2012 novemberében a megkérdezettek 8 százaléka érzett tiszteletet és szimpátiát a déli jövevények iránt (pont annyian, mint 2002 év végén), 45 százalék viszont inkább ellenérzésekkel viseltetik a déliek iránt (2002: 58 százalék), 49 százalék közömbös.

A válaszadók 29 százaléka gondolta úgy, hogy lakóhelyén van nemzetiségi feszültség (2005: 26 százalék).

Ehhez képest meglepő módon nőtt azok aránya, akik szerint a „közel-külföldről”, azaz az egykori szovjet köztársaságokból érkező bevándorlókat ki kell utasítani Oroszországból. Ma így vélekedik a megkérdezettek majd kétharmada (64 százalék, 2005-ben még csak 53 százalék). Ellenben azok aránya, akik szerint segíteni és támogatni kell a bevándorlókat, 31 százalékról 20 százalékra zuhant.

Lényegében nem változott azok aránya, akik egyetértenek az „Oroszország az oroszoké!” jelszóval: 2002: 55 százalék, 2012: 56 százalék (ezen belül 15 százalék teljesen egyetért, 41 százalék részben).

Az oroszországiak többsége támogatja a „Nem kell etetni többet a Kaukázust!” („Hvatyit kormity Kavkaz!” )jelszavát (65 százalék).

A Levada az oroszországiak vallási szokásiról is készített egy kutatást. Eszerint 2009-ben a megkérdezettek 80 százaléka vallotta magát pravoszlávnak (ma ez 74 százalék). A magukat muszlimnak vallók aránya viszont 1 százalékról 4 százalékra emelkedett.

A megkérdezettek 60 százaléka soha nem olvasta a Bibliát.