Az Orosz Föderációban évről-évre növekszik a bevándorló családokból érkező iskolások száma. Az orosz fővárosban már 4 és 10 százalék közé teszik az ilyen gyermekek számát, ám szakértők szerint ez 8-10 éven belül elérheti a 30 százalékot. Jekatyerinburg több iskolájában 20, néhol 60 százalékban tanulnak a posztszovjet országokból érkező szülők gyermekei. A "Rosszijszkaja Gazeta" példaként hozza a jekatyerinburgi 149. számú iskolát, ahol 29 különféle nemzetiségű tanuló található. A tadzsikok, kirgizek, azerbajdzsánok mellett már vietnámiak is.

Az újság felmérése szerint a moszkvai tanárok 10-15 százalékos arányig tartják "optimálisnak" a migráns hátterű gyerekek számát egy iskolában, ha ennél többen vannak, úgy véleményük szerint "gyengül az orosz nyelvi környezet és konfliktusokat provokálnak". A gyenge nyelvtudásban a szülőket is felelősség terheli, akik legtöbbször oroszul is alig tudnak. Egy másik, Krasznojarszkban elvégzett felmérés alapján a bevándorló gyerekek 90 százaléka mellőzöttnek, megvetettnek érzi magát orosz iskolatársai részéről. Ennek következménye lehet az orosz környezetben való integráció megtagadása és zárt etnokulturális enklávék létrejötte.

Oroszországba az EU-hoz vagy éppen az Egyesült Államokhoz hasonlóan rengeteg bevándorló érkezik, elsősorban vendégmunkások a közép-ázsiai államokból, de egyre több vietnámi is. Szibériába és az orosz Távol-Keleten azonban kínaiakkal találkozhatunk jelentős számban. Az együttélés az "őshonos" lakossággal nem mindig problémamentes: az egyik fél úgy érzi, hogy idegenek szállják meg az országot, a másik fél pedig nem érzi magát eléggé elfogadottnak a többségi társadalom részéről. Ezek már önmagukban is feszültséget generálnak.

(aktuell.ru)