1977. január 8-án délután fél hat tájban kezdődött az a történet, mely a mai napon újabb fejezettel bővült – a moszkvai metró területén elkövetett terrorcselekmények sora. 17:33-kor az Izmajlovszkaja és a Pervomajszkaja állomások közt egy vonatkocsiban (lásd képünket), 18:05-kor egy élelmiszerüzletben, majd öt perc múlva egy másikban robbant bomba. Jelentések hét halottról és 37 sebesültről szóltak.

 A cselekményért senki sem vállalta a felelősséget, a KGB pedig nagy erőket mozgósított a nyomozásra, de mintegy ötszáz tanú vallomása sem hozott egyértelmű eredményt. A nyomozók a robbanóanyag fajtájából és lehetséges elkészítési helyéből kiindulva ukrán vagy örmény nacionalistákra gyanakodtak, miután pedig a taskenti repülőtéren egy KGB-tiszt egy utas kezében a meglátta ugyanazt a fajta táskát, melyet a terroristák használtak, kiderült, olyat csak Jerevánban készítenek. Miután 1977 októberében a kurszki pályaudvaron feltehetőleg ugyanők rejtettek egy szemetesbe pokolgépet, s miután azt egy kíváncsi arrajárónak köszönhetően hatástalanították, közelebbi személyleírás készült az egyik lehetséges merénylőről. Ennek alapján fogták el Sztyepan Zatikjant, az illegális örmény Nemzeti Egyesülés Párt tagját, két barátjával, Akop Sztepanjannal és Zaven Bagdaszarjannal együtt, s néhány napi fogvatartás után 1979 januárjában kivégezték őket. Az örmények bűnössége (ártatlansága?) a mai napig nem világosan tisztázott, sokan (főként örmény források) a mai napig politikai gyilkosságként értelmezik kivégzésüket.

1996. június 11-én, néhány nappal az elnökválasztás előtt, s napokkal a csecsen-orosz békekötés után, helyi idő szerint 21:20-kor négyen meghaltak és tizenkilencen megsebesültek, mikor egy ülés alatt bomba robbant a metróban Tulszkaja állomás közelében. A robbantásért senki sem vállalta a felelősséget, de szakértők a csecsen felkelőket okolták érte. A következő hónapban két trolibuszon is megismétlődött a robbantás, összesen 38 sérültet eredményezve.

1998. újévén házi készítésű, kézitáskába rejtett bomba robbant a narancssárga metróvonalon, a Tretyakovszkaja állomáson, három metróalkalmazottat megsebesítve.

2000. augusztus 8-án Moszkva központjában, a Puskin téren lévő aluljáróban robbant házi készítésű pokolgép. A 800 gramm TNT-nek megfelelő robbanóanyaggal megtöltött szerkezetet egy táskában rejtették el egy kioszk mellett. A merényletben 13 ember életét vesztette, 130 (más források szerint 150) sebesült meg.

2004. február 6-án helyi idő szerint 8:40-kor az Avtozavodszkaja állomás közelében a húsz éves iszlám militáns, a karacsáj-cserkesz Anzor Izsajev robbantotta fel magát, 41 ember halálát és több mint 120 sérülését okozva (ez mindmáig a legsúlyosabb pokolgépes merénylet Moszkvában). A merényletért Putyin elnök a csecseneket tette felelőssé, s egy addig javarészt ismeretlen csecsen szervezet, a Gazoton Murdash magára is vállalta a felelősséget a robbantásért, megemlítve, az orosz katonák grozniji vérengzésének (az ún. novije aldi mészárlásnak, melynek során több mint hatvan csecsen civil esett áldozatul, s több házat felgyújtottak) negyedik évfordulójára emlékeztettek e terrorcselekménnyel.

Mindezidáig az utolsó metrórobbantás ugyanezen év augusztusának utolsó napján következett be, mikor egy azonosítatlan öngyilkos merénylőnő Rizsszkaja állomás bejáratánál bepánikolva felrobbantotta magát, egyes feltételezések szerint saját megbízóját, az ukrán iszlám militarista Nyikolaj Kipkejevet is megölve. Az azóta eltelt hat évben fejlesztették a metró biztonsági rendszerét, s úgy tűnt, a merénylők a metróról a vonatok robbantására álltak át: 2007 augusztusában és 2009 novemberében egyaránt a Szentpétervár és Moszkva között közlekedő Nyevszkij Ekszpresszen történtek robbantások. A mostani, roppant átgondoltan megszervezett merényletkettős azonban ismételten rámutatott: nem érdemes csecsen vérengzések évfordulóin a reggeli csúcs alatt metróra szállni Moszkvában…