Az orosz kormány azon ötlete, hogy négy trillió rubelt (kiírva: 4.000.000.000.000.000.000) szánnak az észak-kaukázusi területek fejlesztésére, az Oroszországi Föderáció Pénzügy, illetve Gazdasági Minisztériumának ellenállásába ütközik. A számok szerintük irreálisak és túlzottan megterhelik az orosz államháztartást. A pénzpumpa terve a regionális fejlesztési minisztériumból származik, s bizonyos részei már az orosz kormány előtt vannak. A terv szerint 2025-ig 3.9-4 trillió rubelt (kb. 26.700 milliárd forintot) invesztálnának az Észak-Kaukázusi Föderációs Körzet fejlesztésébe. Az összeg két harmadát az orosz állam, egy harmadát a magánbefektetések adnák. Az elsődleges cél, hogy a politikailag feszült, szakadár területekkel tarkított régiót lecsillapítsák.

De már a program kezdetén problémák jelentkeznek: a 2012-2014-es időszakra előirányzott 357.7 milliárd rubelnyi támogatásnak csupán 30 százaléka lett az orosz költségvetésben előirányozva. Így továbbszámolva – s tekintetbe véve az invesztíciós időszak hosszát – a program teljes költségvetésének csupán öt százaléka biztosított 2025-ig.

Éppen ezért a Pénzügyminisztérium szerint a terv „teljesen irreális”. Az államháztartás növelése ráadásul a deficit megugrásához, vagy tetemes adóemeléshez vezetne. A Gazdasági Minisztérium csatlakozott az előbbi kritikához. Putyin orosz miniszterelnök azonban kompromisszumot sürget. Csecsenföld áprilisban fél billió rubelt (kb. 3340 milliárd forintot) kért Moszkvától a polgárháború miatt tönk szélére jutott köztársaság újjáépítéséhez. Ehhez képest a vitatott program csak Dagesztán számára 1.2 trillió rubelt irányozna elő.

Mindeközben Oroszország többi állampolgárában – nemzetiségtől függetlenül – óriási ellenérzéseket kelt a Kaukázus privilegizált helyzete. Moszkvában tavasszal már tüntetésre is sor került, ahol a következőt lehetett olvasni a transzparenseken: „Hagyjatok fel a Kaukázus etetésével!” Ez a típusú orosz „békepolitika” nem új keletű: már a Szovjetunió idején is úgy próbálták meg a peremköztársaságok pacifikálását, hogy kiemelt támogatást élveztek a fejlettebb nyugati területekhez képest. Ezért a ’90-es évek elején a központi pénzcsapok elzárulásával éppen ezek a közép-ázsiai, kaukázusi területek szakadtak le elsőként a szovjet államszövetségről.

A támogatásokkal kapcsolatban a másik – az esetek többségében jogos – kritika, hogy a Kaukázusba irányított pénznek csak egy része „ér célba”, a többi a korrupció láthatatlan csatornáin keresztül semmivé válik. Semmivé azért nem egészen: Ramzan Kadirov csecsen elnök az elmúlt évtizedben igen jelentős luxusautó gyűjteményt hozott létre magánbirtokán…

(aktuell.ru)