Dmitrij Medvegy orosz elnök, műszaki vállalatok igazgatóival találkozott abból a célból, hogy megtárgyalják az oroszországi mérnökképzést fejlesztését és felvázolják az orosz mérnök és technikusképzés jövőjét.

A találkozó a Moszkva melletti Mityiscsiben található Metrovagonmas gyárában zajlott le. (Ebből a gyárból származnak a budapesti metró 2-es és 3-as vonalán futó szerelvények, s lehet, hogy a közeljövőben a 30-40 éves szerelvényeket szintén a mitiscsi üzemben készült modern szerelvényekre cserélik le.) Az elnök a megbeszélések előtt megtekintette az üzemeket és a gyár termékeit. A gyárat még 1897-ben alapították, s itt készítették Oroszország első, villanyárammal közlekedő vonatait és metróvagonjait. Az üzem a lánctalpas technológia fejlesztésében is élen járt, így a „civil” termékek mellett mind a mai napig gyártanak hadi eszközöket. A Metrovagonmas a Transzmas Holding csoport tagja, mely az orosz gépgyártási piac egyik legnagyobb szereplője.

Az elnök beszédet is tartott a vezérigazgatóknak, melynek fő kérdése az orosz mérnökképzés megreformálása volt, illetve az, hogyan tudnának az orosz műszaki vállalatok egyre inkább bekapcsolódni az oroszországi mérnökképzésbe. Az elnök külön üdvözölte a Metrovagonmas gyárát, mely idén ünnepli alapításának 114. évfordulóját. Az elnök szerint „egy régi gyárról van szó, de az láthatólag képes lépést tartani az idővel.”

Az elnök a köszöntések után rátért a megbeszélés legfontosabb pontjára, nevezetesen az orosz műszaki tudományok oktatásának kérdésére. Saját bevallása szerint igencsak meglepődött, mikor kiderült számára, hogy Oroszországban évente 200.000 mérnököt képeznek. (Ez csaknem megegyezik a második legnagyobb magyar város, Debrecen 207.000 fős lakosságával.) Ennek ellenére a szakértők szerint hiány mutatkozik a jól képzett emberek, elsősorban a jól képzett mérnökök terén. Műszaki állások tömege betöltetlen. Ennek az az oka, hogy manapság az orosz mérnököknek csupán egyharmada helyezkedik el mérnökként, a többiek a gazdaság más szektoraiba „tűnnek” el.

Medvegyev rámutatott: a 19. században a mérnökök az ország egyik legmegbecsültebb rétegét adták, ráadásul az orosz mérnökök mind Oroszországban, mind az egész világban nagy elismerésnek örvendtek. A prezident emlékeztette a jelenlevőket Jablocskov orosz mérnök esetére is: az említett szakember 135 éve feltalált egy új típusú izzót, amiben senki nem látott fantáziát. Mivel sem az állam, sem munkaadói nem segítették, egyedül kellett fejlesztésein dolgozni, de ennek ellenére találmánya egy valódi forradalmat indított el az energetikai szektorban. (Dmitrij Medvegyev Jablocskov mérnök legnagyobb találmányáról, a szénszálas izzóról beszélt, amit gyakran neveznek Jablocskov-gyertyának is.)

Medvegyev elismerte, hogy az állam is felelős a mérnökképzés problémáiért, hiszen a mai oroszországi képzés a 30-40-50 évvel ezelőtti ipari tömegtermelés szerint van felépítve. A legtöbb orosz egyetemen az oktatási képzés, a laboratóriumi munka és a kutatási bázis egész egyszerűen elöregedett, így nem képes a modern, magasfokú műszaki oktatás és a vállalatok igényeinek megfelelni. Az elnök ugyanakkor kiemelte: az állam közösen dolgozik az üzleti körökkel azon, hogy fejlesszék az egyetemi laborokat és a kutatási berendezéseket, ennek ellenére nem állnak túl jól ezen a téren. Ezenfelül az oktatás is revízióra szorul, mivel a frissen képzett mérnökök nem rendelkeznek kellő gyakorlati tudással. A nyugati mintára bevezetett bachelor és master képzés pedig nem érte el a kívánt minőségi javulást az oktatás terén.

A beszéd végén az orosz elnök bejelentette, hogy folytatni fogják az állam és a gazdasági szféra képviselői közötti párbeszédet, azért, hogy kialakuljanak a végső javaslatok a mérnökképzés javítására, továbbá, hogy kiépítsék a mérnökök támogatásának rendszerét Oroszország-szerte.

(kremlin.ru)