„Remélem, hogy ezek, a találkozók köré szerveződő tiszteletadások hamarosan Oroszországban is lehetségessé válnak” – mondta Ilja Politkovszkaja, a 2006-ban meggyilkolt Anna Sztyepanovna fia, aki a Salentói-félsziget öt városában rendezett Finubus Terrae (A világ végéről) filmfesztivál díszvendégeként díjat vehetett át az emberi jogok védelmében tett erőfeszítéseiért. Az augusztus elején zajlott kulturális esemény egyik fővédnöke maga Nichi Vendola, Puglia tartomány elnöke volt. Bár a balközép politikus – minden bizonnyal Berlusconi kihívója a soron következő parlamenti választásokon – egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a ceremónián, de Ilja Politkovszkajának írt nyílt levelében Anna, „a szabad és független újságíró” szerepét méltatta.

„Az egész családom – beleértve engem is – jól tudjuk, hogy emlékeznünk kell édesanyánkra, különösen ezen találkozók és kulturális rendezvények alkalmával, hiszen csak így tarthatjuk életben hagyatékát. (…) Brüsszelben egy teljes termet szenteltek neki, csak remélni tudom, hogy idővel Oroszországban is szárnya kapnak hasonló kezdeményezések. (…) Tisztában voltunk azzal az állandó veszéllyel, mely édesanyánkra leselkedett. Nap, mint nap az életét kockáztatta. Akkor is éppen hozzá tartottam, amikor holtan találtam a házunk bejárata előtt. (…) Nem is mertük feltételezni, hogy később világszerte ikonikus alakká válik. (…) Ma sem szeretnénk mindenáron tetteseket, csupán egy igazságos tárgyalást” – magyarázta Ilja.

„Napjainkban Anna Politkovszkaja – tette hozzá Nichi Vendola -, amikor a tudás és az információ minden formája a piac elhajlásaival dacol, Csecsenföld témáját választotta, hogy bemutasson egy világot annak minden igazságtalanságával együtt: önkényesség, korrupció, idegengyűlölet, feneketlen gazdasági válság, tragikus társadalmi állapotok, a jogi rendszer megállíthatatlan hanyatlása és a fegyveres erők válsága szerepeltek cikkeiben. Üzenete a szabadságért kiáltott szó marad, melyért a saját lényével kellett fizetnie. Mégis, mindezt sikerült továbbmentenie, átadnia embereknek, nőknek és férfiaknak, kortalan nemzedékek sokaságának. Kívánom, hogy sikerrel értelmezzük életművét és foglalkozzunk eleget az általa felvetett problémákkal, kérdésekkel. Biztos vagyok abban: a mostani találkozó hasznos volt, összehozott minket. Talán ez az első lépés a válaszok felé.”