Ivan Szokolov: Nép közé járás

Lett a nagy kirajzás és a nagy rácsodálkozás. Példátlan mennyiségű ellenzéki értelmiségi vonult ki vidékre, hogy őrködjék a választások tisztasága felett. Egyikük – utóbb – szóvá is tette, hogy ez százmilliós nagyságrendű költségeket és kiadásokat jelentett nekik, amit értelmesebb célokra is fordíthattak volna.

Csalni ugyanis senki nem akart. Vagy, ha akart volna is, nem volt rá semmi szükség, mert az istenadta nép bizony a kormánypártra szavazott, s ettől semmi el nem tántoríthatta.

Erről aztán eszembe jutottak a narodnyikok. Egy sor tisztaszívű és lelkű ifjú értelmiségi 1874-ben kivonult a „nép közé”, hogy szép, filantróp eszméivel felvilágosítsa a tudatlan tömeget Oroszországban. Ám az nem kért az ifiurak és hölgyek tanításából, inkább kiszolgáltatta őket a hatóságoknak.

Erre aztán megölték a cárt. Ám ez sem hozta el a forradalmat.