Nem mondhatni, hogy az orosz információs teret felrobbantotta volna a január 14-én kötött orosz-magyar energetikai megállapodás. A mérsékelt érdeklődéssel kísért egyezményről eddig csak kisebb, ill. neutrális jellegű hírek jelentek meg, azok is elsősorban arra hívták fel a figyelmet, a magyar miniszterelnök garanciát vállalt a Déli Áramlat gázvezeték ügyében született megállapodások betartására.

A regnum.ru portál viszont most részletesen ismertette a megállapodás feltételeit, és felhívta a figyelmet, a Roszatomnak szerződései vannak Törökországban, Finnországban (Magyarország azonban olcsóbban juthat atomerőblokkokhoz, mint Finnország), és Csehországban is elbírálás alatt van egy tender.

Mégis különös jelentősége van az orosz-magyar megállapodásnak. A regnum.ru szerint a szerződés áttörést jelent a Roszatom számára az Európai Unióban.

Közép-Európa a német „pénzügyi és ipari érdekszférába” tartozik, s a német iparnak szüksége lesz olcsó energiára. A magyar kormány konzultációi a német RWE és Deutsche Telekom társaságokkal döntő jelentőségűek voltak az orosz-magyar megállapodás kapcsán is. Az orosz ajánlat Magyarország számára megfelelt a német elvárásoknak. A portál állítólagos magyar forrásokra hivatkozva azt közli, a Paks-projekt alapjait Orbán Viktor 2013 eleji moszkvai látogatásán fektették le, de ezután a magyar miniszterelnök még fél évig gondolkodott. Végül azonban a magyar vezetés arra a következtetésre jutott, olcsó energia és a német nagyvállalatok nélkül nem állítható helyre a magyar ipari kapacitás. Megjegyzi, a Népszabadság információi alapján, a Rotschild család és egy német iparbáró közvetítésével jöttek létre a tárgyalások Budapest és Moszkva között.

2013 augusztusában, a Roszatom igazgatója, Szergej Kirijenko budapesti látogatásakor megszületett a döntés a paksi beruházásról. A szerződés előkészítésére egy titkos bizottság létesült Lázár János vezetésével. 2013 szeptemberében kezdődtek az intenzív tárgyalások a magyar kormány és a Roszatom között. Novemberben ehhez csatlakozott az orosz Pénzügyminisztérium, decemberben sikeresen befejeződtek a tárgyalások.

A megállapodás azonban pénzügyileg kiszolgáltatottá teszi Magyarországot Oroszországnak, bár szavakban növeli Magyarország energetikai függetlenségét. Egyelőre tisztázatlanok a finanszírozás részletei. Meglehet, Brüsszelnek is lesz egy-két szava a vállalkozáshoz.

A kormány ellenzéke most felhántorgatja azokat a ruszofób kijelentéseket, melyeket Orbán Viktor tett a múltban. Néhányat ezek közül a regnum.ru is idéz (pl. „Nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni.”).

A portál emlékeztet, a Fidesz 2002 és 2010 között kerékkötője volt Gyurcsány Ferenc kormánya keleti politikájának, hatalomra kerülve azonban megváltozott az álláspontja.  A Fidesz viszont arra hívja fel a figyelmet ellenzéki kritikusainak, Paks bővítését Bajnai Gordon kormánya kezdeményezte.

Az Oroszországgal kötött szerződésról való döntést Orbán Viktor egyedül hozta meg konzultációl nélkül – állítja a portál. „A fennálló pénzügyi helyzetben Magyarországnak nincs más választása, mint az Oroszország által megszabott utat követni.” Hiszen Budapest nem a Magyarországról kiűzött IMF-hez fordult.

Feltételezhető, hogy az orosz-magyar megállapodás összefüggésben lehet az ukrajnai eseményekkel, az Ukrajnának adott orosz hitellel és az Ukrajnáért vívott küzdelemben aratott orosz sikerrel is.

A megállapodás demonstrálja a „keleti nyitás” sikerét és jól illeszkedik a választási kampányba. A regnum.ru megjegyzi, a Fidesz választási sikere nem kétséges, csak az a kérdés, mekkora lesz a győzelem aránya.

A magyar-orosz kapcsolatok legfontosabb aktuális kérdése most a Gazprommal kötendő hosszútávú szerződés, mely a választások után kerülhet megtárgyalásra.

„Megállapítható, hogy a magyar nacionalisták, a „fiatal demokraták” személyében a Fideszből a magyar nemzeti kommunisták, Kádár János nyomdokain járnak.” – írja a regnum.ru, mely elmarasztolóan szól Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint Magyarország kevés jó örökséget kapott a kommunizmustól.

(Puty Vengrii na Zapad privjol v Moszkvu: Rosszija vozvrascsajetszja k oszvojenyiju „vengerszkoj kladovki”, regnum.ru)