A Manfred Wörner Alapítvány, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete, és az ELTE BTK Ruszisztikai Központ szervezésében került sor az Oroszország a XXI. század második évtizedében: kihívások és lehetőségek c. nemzetközi konferenciára.

Április 26-án a vitaindító előadásokkal vette kezdetét a konferencia.

Szvák Gyula, az ELTE BTK Ruszisztikai Központ vezetője előadásában elmondta, a történelmi fejlődés különbségei miatt szkeptikusan lehet viszonyulni a magyarországi “putyinizmus” kérdéséhez. Megjegyezte, Oroszország számára Magyarország európai országként érdekes, s nem az ázsiai identitás hangsúlyozásával, vagy a neohorthyzmus követésével.

Katona Tamás, a Manfred Wörner Alapítvány Kuratóriumának elnöke vitaindítójában elmondta, a közelmúltban a nézetbeli különbségek akadályozták a magyar-orosz kapcsolatok kibontakozását. Antall József miniszterelnök a pragmatikus magyar-orosz kapcsolatok mellett kötelezte el magát, ezért is nem követelt kártérítést a magyar kormány a szovjet csapatok által okozott környezetszennyezés miatt. Az orosz adósságrendezés során komolyan felmerült, hogy az oroszok építenék meg a négyes metrót, ám ezt a kezdeményezést Demszky Gábor budapesti főpolgármester megtorpedózta. Oroszország a ’90-es évek elején nem tudott fizetni a magyar termékekért, s jelentős részben ez okozta Kelet-Magyarország tönkremenetelét. Katona Tamás üdvözölte a jelenlegi magyar kormány törekvéseit, melyek célja, hogy előítéletektől mentesen épüljenek a magyar-orosz kapcsolatok.

Vaszilij Taraszjuk és Jurij Vasziljev, az orosz Állami Duma képviselői felszólalásukban a magyar-orosz kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták.

Balla Mihály, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke azt emelte ki, Oroszország fontos gazdasági partner Magyarország számára, ám magyar részről a negatív kereskedelmi szaldó kiegyensúlyozására lenne szükség. Ebből a célból nemcsak Moszkva, de a vidéki nagyvárosok és régiók megcélzása is fontos szempont. Balla Mihály felhívta a figyelmet a magyar-orosz kulturális és tudományos kapcsolatok fontosságára is.

Jevgenyij Mincsenko elemző a legutóbbi oroszországi politikai fejleményeket vázolta előadásában.

Sz. Bíró Zoltán előadásában szintén a közelmúlt oroszországi politikai fejleményeit tekintette át: a 2008-as gazdasági válság drámai következményekkel járt az ország számára. 2009-ben 7,8 %-os recesszióba zuhant az orosz gazdaság, s noha a kormányzat ezt követően nagy erőfeszítéseket tett a társadalmi béke megőrzésére, 2011-ben – hosszú idő óta először – már stagnáltak a reálbérek. A 2011-es és 2012-es választások során felszínre került a nagyvárosi középrétegek elégedetlensége. 2011-ben már érezhető volt a hatalomba vetett bizalom erodálódása, ami 2011. szeptember 24-e után (amikor Medvegyev elnök bejelentette, hogy Putyin elnökségét támogatja 2012-ben) felgyorsult.

Reakcióként megjelent Putyin elnök retorikájában a populizmus, a 2012-ben kezdődő harmadik elnöki ciklusában represszív intézkedéseket foganatosított az ellenzékkel szemben, továbbá a hatalom aktív, a lassuló gazdasági növekedésen túlmutató bérpolitikába kezdett.