Pénteken a fővárosi HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületére egy 200 méter hosszú és egy méter széles molinó került ki az áldozatok névsorával. A százötven négyzetméteres felületen több mint hatvankétezer név szerepel. A múzeumnál minden hozzátartozó, rokon, családtag vagy emlékező gyertyát gyújthat, leróhatja kegyeletét.

Szombat délután Hende Csaba honvédelmi miniszter beszédet mond, majd koszorúzást tartanak a múzeum udvarában elhelyezett emléktáblánál. Az esemény egyben kezdete is a hajnali 3-ig tartó virrasztásnak, amely alatt hagyományőrző bemutató lesz, valamint korabeli felszerelések, harci eszközök tekinthetők meg egy kiállításon a Kapisztrán téren.

A Honvédelmi Minisztérium, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közös szervezésében megemlékezést tartanak szombaton Pákozdon, a Katonai Emlékparkban, ahol Benkő Tibor Honvéd Vezérkar főnök felavatja a Nemzeti Emlékhelyet megjelölő oszlopot (sztélét) és Magyarország nemzeti zászlaját. Beszédet mond Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szakály Sándor hadtörténész.

Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától.

(kormany.hu)