OROSZVALOSAG.HU


Vissza a szovjet korszak szóhasználatához

  |  2023-01-20 14:04:31  |  
Oroszvalóság Admin

Vissza a szovjet korszak szóhasználatához

Zsidók helyett szovjet állampolgárok a náci népirtás áldozatai

Vissza a szovjet korszak szóhasználatához

2022-ben Oroszország hét régiójában folytatódtak a bírósági eljárások a második világháború során a nácik által elkövetett bűncselekmények feltárása céljából. Az összes eljárás során arra a jogi megállapításra jutottak, hogy a nácik népirtást követtek el, de egyetlen ügymenet sem volt, hasonlóan a 2019-2021-ben lefolytatott vizsgálatokhoz, amelyben említették volna, hogy a népirtás elszenvedői a zsidók voltak – írja Ilja Altman az RGGU holokauszt kutatásával foglalkozó központjának igazgatója.

Legutóbb a Sztavropoli terület bírósága foglalkozott 2022 decemberében a náci népirtással, megállapítva, hogy a „hitleristák és szövetségeseik” a megszállás idején 28 ezer civilt öltek meg, de az áldozatok nemzetiségének feltüntetése nélkül. Mindez annak ellenére, hogy a bírósági eljárás folyamán is elhangzott, hogy a náci terror elsődleges célpontjai a zsidók voltak. Forrásokból és tudományos munkákból ismert, hogy a Sztavropoli területen a megszállók összesen 31 645 civilt öltek meg, ebből legalább 27 ezer zsidó.

A bírósági eljárások nyomán felmerült régibb és újabb vallomások, visszaemlékezések is megerősítik, hogy elsősorban a zsidó lakosság elleni terrorról volt szó. Például még a háború idején, 1942-ben felállított szovjet vizsgálóbizottság, amelynek tagja volt Alekszej Tolsztoj író is, aki személyesen tájékozódott a Sztavropoli területen. Tolsztoj leírta, hogy a németek megölték a terület összes zsidó lakosát, akik amúgy főként a nagyvárosokból (Odessza, Kijev) a háború kezdetén evakuált emberek voltak. A németek a megszállás első napjától kezdve hozzáláttak a zsidó lakosság szisztematikus megsemmisítéséhez. A zsidóknak sárga csillagot kellett hordaniuk és kijárási korlátozásokat léptettek életbe velük szemben (nem mehettek étterembe, boltba, közterekre, nem hagyhatták el a várost). Így aztán, amikor kihirdették az „áttelepítést”, a zsidók „nagy megkönnyebbüléssel” gyülekeztek az előírt helyeken 20 kilogrammos csomagjaikkal, két napi élelemmel. Az emberek azzal nyugtatták magukat, hogy a németek, bár ellenség, de mégiscsak „kultúremberek”.

A tömeges kivégzések helyére vasúti szerelvényeken vagy teherautókon szállították az embereket. A kivégzések lőfegyverrel zajlottak (például Minyeralnije Vodi üveggyárának vasútállomásán, ahol egy alkalommal egyszerre 1800 embert öltek meg, miután elvették értékeiket és meztelenre vetkőztették őket), vagy speciális gázteherautókban, de arra is volt példa, hogy élve ásták el az embereket. Ezekről az esetekről a néhány túlélő részletesen beszámolt Alekszej Tolsztojnak.

Altman szerint tehát a legutóbbi oroszországi bírósági eljárások arról tanúskodnak, hogy mintha visszatérés lenne a szovjet korszak gyakorlatához, amikor a holokauszt áldozatairól szólván nem zsidókról, hanem szovjet állampolgárokról beszéltek. Altman szerint kívánatos lenne, hogy a zsidók elleni népirtás ténye megfelelő helyet kapjon a bírósági határozatokban is.

 

 

(kép: Zsitomir 1941 őszén)

 

 

 

Cimkék: Sztavropoli terület, 2022, zsidók, Alekszej Tolsztoj, Altman, holokauszt
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat