OROSZVALOSAG.HU


Orosz írók Budapesten

  |  2022-11-25 09:12:36  |  
Goretity József

Orosz írók Budapesten

Jelentős írók, jelentős érdeklődés 

 

 Orosz írók Budapesten

Jevgenyij Vodolazkin dedikál

Nagyszabású orosz irodalmi programsorozat zajlott le kortárs orosz írók részvételével Budapesten november 8-11. között – olyan programsorozat, amelyhez hasonlóra közel két évtizede nem volt példa Magyarországon. A gazdag és változatos eseménysor a moszkvai Fordítási Intézet (Insztyitut Perevoda) kezdeményezésére és szervezésével, valamint a budapesti Orosz Kulturális Központ együttműködésével és koordinációs munkájával valósult meg. A Budapestre érkezett orosz delegációt olyan kiemelkedő személyiségek, az orosz irodalmi élet olyan jelentős alakjai alkották, mint Jevgenyij Reznyicsenko, az Insztyitut Perevoda ügyvezető igazgatója; Jevgenyij Vodolazkin író, irodalomtörténész; Pavel Baszinszkij, író, irodalomtörténész, kritikus; Samil Igyiatullin, író, újságíró, szerkesztő; Jekatyerina Barbanyaga, költő, pedagógus; Anna Eszparsza, kulturológus. A delegáció tagjai között több olyan szerző is van, akinek neve ismerősen csenghet a magyar olvasó számára is: Jevgenyij Vodolazkin Laurosz (Európa, 2015) és Brisbane (Helikon, 2019) című regényei magyarul is megjelentek és népszerűvé váltak; Pavel Baszinszkij Szökés a paradicsomból (Európa, 2021) című, Lev Tolsztoj életét és életművét bemutató könyve egy évvel ezelőtt látott napvilágot magyar nyelven; Samil Igyiatullin tatár folklórba ágyazott, Az ubir (Kairosz, 2022) című thrillere pedig nemrégiben vált olvashatóvá magyarul isA rendezvénysorozat, amely a Múlt és jelen: Az orosz irodalom mai olvasata címet kapta, és amelynek mottójául egy Karinthy Frigyestől származó idézet („Az orosz irodalom a mindig és mindenütt emberit kereste”) szolgált, arra a koncepcióra épült, hogy miként kapcsolódik a kortárs orosz irodalom a XIX. és XX. századi klasszikus orosz irodalomhoz, miként él tovább és marad aktuális a klasszikus irodalom (többek között a mai irodalmon keresztül is).

Orosz írók Budapesten

A programsorozat november 8-án délelőtt az Orosz Kulturális Központban az Orosz irodalom – magyar fordításban című kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen az orosz vendégeken kívül magyar műfordítók (idősebb és fiatalabb nemzedékhez tartozók egyaránt), orosz irodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, orosz könyvek kiadásában érdekelt hazai könyvkiadók képviselői vettek részt. Valerij Platonov, az Orosz Kulturális Központ igazgatója és Jevgenyij Reznyicsenko, az oroszországi delegáció vezetője köszöntő szavait követően Goretity József irodalomtörténész, műfordító, a kerekasztal-beszélgetés vezetője vitaindító előadásában az orosz irodalom magyarországi recepciójának főbb állomásaival és a recepció problémás kérdéseivel ismertette meg a résztvevőket. Az előadás végén elhangzott legfőbb kérdésre („Mit fordítsunk?”) válaszolva az orosz írók elmondták véleményüket a mai orosz irodalmi életről, jelentősebb szereplőiről, ajánlottak kortárs orosz műveket fordításra és kiadásra. Ehhez kapcsolódóan Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó vezetője kifejtette, hogy ha egy magyarországi kiadó ma valóban színvonalas orosz műveket szeretne megjelentetni, akkor a leghitelesebb tájékozódási pontra, a kortárs orosz irodalmat kiválóan ismerő műfordítók ajánlására tud támaszkodni. Emellett feltétlenül szükséges az Insztyitut Perevoda támogatási rendszerének fenntartása (még ha ez a mai körülmények között sok akadályba is ütközik) ahhoz, hogy a könyvek kiadása rentábilis tudjon maradni. Pálfalvi Lajos – egyebek mellett Jevgenyij Vodolazkin könyveinek magyar fordítója – viszont éppen arról beszélt, hogy sajnálatos módon a hazai könyvkiadók az orosz művek kiadásának gyakorlatában egyre kevéssé támaszkodnak a műfordítók véleményére, és a kiadásra kiválasztott szerzők-művek sokkal inkább az irodalmi ügynökök és a kiadók képviselőinek alkuja alapján jelölődnek ki, egyes esetekben furcsa irodalmi értékeket közvetítve és akár anyagi veszteséget is okozva a kiadóknak. A műfordítók fiatalabb nemzedékét képviselő Teleki Anna (Natalia Sherba Az óramágusok című fantasy sorozatának és Marina Sztyepnova egyik regényének fordítója) hozzászólásában arról az utóbbi időben a hazai kiadóknál tapasztalható elvárásról értekezett, amely szerint – különösen népszerű műfajok esetén – a fordítót az angolszász mintáknak való megfelelésre ösztönzik, ami ellentmond mind a fordítandó orosz könyv szellemiségének, mind az orosz-magyar műfordítói hagyománynak, mind – esetenként – a magyar nyelvi kultúrának. Szintén az ifjabb fordítói nemzedék nevében Brigovácz Marianna – egyebek mellett Samil Igyiatullin könyvének fordítója – a mai orosz nyelvben elszaporodott anglicizmusok magyarra fordításának nehézségeit taglalta. Marosi Lajos – többek között Vlagyimir Viszockij verseinek fordítója – az orosz költészet fordításának nehézségei mellett arról a problémáról tett említést, hogy az orosz költészet (és tegyük hozzá: nem csak az orosz, hanem bármely idegen nyelvből fordított költészet) kiadása-kiadatása a mai Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás. Az élénk, tartalmas, minden résztvevő számára hasznos vita és beszélgetés Jevgenyij Reznyicsenko zárszavával ért véget, aki kifejtette: legyenek bármilyenek is a külső, nemzetközi politikai körülmények, amelyek nehezítik a kulturális és irodalmi kapcsolatokat, az efféle körülmények előbb-utóbb mindig elmúlnak, az irodalmi művek és fordításaik pedig örökre fennmaradnak.

A kerekasztal-beszélgetést követően a Kulturális Központ kiállítótermében került sor az Orosz irodalom. Múlt és jelen című kiállítás megnyitására. A kiállítás tizennégy XIX. és XX. századi orosz klasszikus írót mutat be ritka fényképek, levéltári anyagok, más írók, irodalomtörténészek, tudósok vallomásának tükrében. A megnyitón Anna Eszparsza, a kiállítás kurátora tartott tárlatvezetést az érdeklődő közönségnek.

Orosz írók Budapesten

Goretity József moderál a Pázmány Egyetemen

Ellátogatott az orosz íródelegáció két budapesti egyetemre is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és az ELTE Ruszisztikai Intézetébe. Az Időutazás címmel meghirdetett, nagy érdeklődéssel kísért találkozókon a moderátor, Goretity József arról faggatta műveikkel kapcsolatban az írókat, hogy miként viszonyulnak a múlthoz, a tradíciókhoz, a klasszikus irodalomhoz. A problémafelvetés annál is inkább helytálló volt, mivel mindegyik jelen lévő szerző műveiben fontos szerepet tölt be az idő kategóriája, a múlttal való párbeszéd aktusa. Jevgenyij Vodolazkin Laurosz című regényében a jelenből visszatekintve keres választ a középkori orosz ember világszemléletére, amelynek egyik alapvető sajátossága a mai emberétől eltérő időérzékelés. Samil Igyiatullin Az ubir című regénydilógiájában az archaikus tatár mitológiával (az ubirként ismert vámpírszerű gonosz lénnyel) szembesíti a ma emberét, kiváltképp a mű kamaszkorú, elbeszélő hősét. Pavel Baszinszkij a Szökés a paradicsomból című, Tolsztoj életét és munkásságát bemutató monográfiájában egyfajta „fordított” biográfiát írva a klasszikus író és gondolkodó életének utolsó tíz napja („futása”) és halála felől közelíti meg az életművet. Jekatyerina Barbanyaga a Pavel Baszinszkijjal közösen írott, az utolsó orosz cárnénak, Alekszandra Fjodorovnának életét feldolgozó Alice az orosz Csodaországban című „regénydialógusa” alcímeként pedig egyenesen ezt írta: „visszatekintés a mából”.

Orosz írók Budapesten

Az ELTE Szekfű Gyula Könyvtárában

Nem maradhattak ki az irodalmi hét programjából a könyvbemutatók és dedikálások sem. Az Aragvi étteremben az Európa Könyvkiadó és a Kairosz Kiadó jóvoltából Pavel Baszinszkij magyarul megjelent Szökés a paradicsomból című könyvének és Samil Igyiatullin Az ubir című kétrészes regényének bemutatójára került sor, ahol a művekről a szerzőkön kívül a magyar fordítók, Goretity József, Brigovácz Marianna és Kóti Regina osztották meg gondolataikat a közönséggel. Mindeközben Jevgenyij Vodolazkin a Libri Nyugati téri könyvesboltjában dedikálta Laurosz és Brisbane című regényeit, a könyvek magyar fordítójának, Pálfalvi Lajosnak társaságában.

Az orosz irodalmi hét záró rendezvénye, amely az Orosz Kulturális Központban zajlott, az Intellektuális stand up címet kapta. A népes számú közönség nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel az írók versengését, akik az est háziasszonyától, Anna Eszparszától azt a feladatot kapták, hogy maximum hét percben ajánlják a számukra legkedvesebb vagy életükben meghatározó élményt adó könyvet. Samil Igyiatullin az egyik nagy gyermekkori olvasmányélményét, Vlagyimir Bogomolov Negyvennégy augusztusában című háborús regényét ajánlotta; Jevgenyij Vodolazkin egy brit írónő, Muriel Spark Jean Brodie kisasszony fénykora című regényének elolvasására biztatta a hallgatóságot; Pavel Baszinszkij az Anna Karenyiná-ról ‒ amelyet bevallása szerint évente újraolvas ‒ adott új szempontú ismertetést; Jekatyerina Barbanyaga pedig Borisz Paszternak Zsivago doktorá-ról mint olyan könyvről mesélt, amelyben azt találja izgalmasnak, ahogyan a próza költészetbe fordul. Az ajánlásokat a közönség kérdései követték – a legjobbnak ítélt kérdésekért a közönség tagjai az írók egy-egy dedikált művét kapták jutalmul.

A heti programot olyan események színesítették, mint Jekatyerina Barbanyaga Író vagyok! című, általános iskolás gyermekeknek szóló kreatív írás foglalkozása, vagy Anna Eszparsza tárlatvezetéssel egybekötött, középiskolásoknak tartott rendhagyó irodalomórái.

Az orosz irodalmi hét zárását követő közös ünnepi vacsorán Jevgenyij Reznyicsenko azzal az értékeléssel fejezte be pohárköszöntőjét, hogy az utóbbi években, szerte a világban az Insztyitut Perevoda által kezdeményezett és rendezett hasonló irodalmi találkozók közül alighanem a budapesti volt a legszínesebb, legszínvonalasabb és legsikeresebb. Bízzunk benne, hogy újabb nagyszabású kortárs orosz irodalmi rendezvénysorozatra nem kell ismét közel két évtizedet várnunk…

 

 

Cimkék:
Országok:
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat