1994-ben, a ünnepnapok száma az orosz naptárban eggyel több lett. Történetesen 1994. június 12-én írta alá az ennek a napnak országos jelentőséget tulajdonító rendeletet B. Ny. Jelcin. Június 12. az Oroszország Állami Szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja, legalábbis így nevezték az ünnepet 2002-ig. 2002-ben az ünnep egy másik nevet kapott és Oroszország Napja néven vált ismertté.

Oroszország Napjának története

Ez az ünnep a legfiatalabb állami ünnep az országban, mégis már Oroszország legújabb kori történetének részévé vált. Mi több, Oroszország Napja a legújabb kori történelem kiindulópontja. Ettől az időponttól, június 12-től lehet kezdeni nemcsak a legújabb kori történelem számítását, de az új államiság kezdetét is Oroszországban, amely az alkotmányos föderalizmus, valamint az egyenlőség és a partnerség elvein alapszik.

Oroszország egy új társadalmat épít, ahol minden etnikai csoport, és minden állampolgár egy egység részének tartja magát. Természetesen, a történelem nagyon sok mindenre tanít és emellett nem idealizálja a múltat, tehát Oroszország ezért nem tagadja meg hagyományait és eredetét. A gyökereket nem lehet megtagadni. Ugyanakkor, a nemzetközi közösség egyenlő tagjaiként Oroszország polgárai megtanulják megérteni azt, hogy hazájuk függetlensége nem csak az egyik irányba nyitott határt jelenti, hanem a szabadságot, amely elsősorban felelősség. Természetesen, sokan hajlamosak azt hinni, hogy Oroszország Napja egy új keletű ünnep, ugyanakkor elfelejteni azt a hosszú történelmi utat, amelyet Oroszország azelőtt tett meg, mielőtt megerősítette volna államiságát, és kiharcolta volna egy igazán erős állam pozícióját. Egy olyan államét, amely a Csendes-óceán partjaitól egészen a Balti-tenger partjaiig húzódik. Oroszország függetlensége az elődök munkájának és veszteségeinek eredménye, az elfogadott nyilatkozat pedig az újjászületés egyfajta szimbólumává vált.

Oroszország Napja, mint állami ünnep

Az Oroszország Napja nevű állami ünnep megjelenésétől fogva különféle értelmezésekkel bírt a nép körében. Ezt támasztják alá az abban az időben végzett közvélemény-kutatások. A lakosság nem értette ennek az ünnepnek a jelentőségét, a legtöbb ember számára pedig Oroszország Napja csupán egy újabb szabadnapot jelentett, amikor pihenhetnek, kirándulhatnak valahova a természetbe, vagy egyszerűen tévézhetnek egy kicsit. Lehet szervezni egy kitűnő ünnepséget, vagy bulit, meghívni barátainkat, valamint művészeket, az ünnepi hangulat létrehozásához: énekeseket és zenekarokat, tánccsoportot, illetve exkluzív műfaj művészeit. Minden csak a mi ízlésünktől függ. Voltak persze arra irányuló kísérletek, hogy egy igazi népi ünnepséget szervezzenek, de ez iránt nem volt túl nagy érdeklődés. Az Oroszország Napja nevet a június 12-ei ünnep 2002. február 1-jén kapta, ekkor lépett hatályba a Munka Törvénykönyve az Orosz Föderációban. Ma Oroszország Napja a szabadság és a polgári béke ünnepe, az emberek közötti egyetértés ünnepe, amely a jog és az igazságosság alapján jön létre. Oroszország Napja a nemzeti egység jelképének is tekinthető, ezenkívül a közös felelősségvállalás szimbólumának, Oroszországnak úgy a jelenéért, mint a jövőjéért is.

http://top-artist.ru/den-rossii/