Dzsavad kán mauzóleuma Gjandzsa városában

Azeri film kerül a budapesti mozikba

A Dzsavad kán életéről szóló egész estés alkotás az Azerbajanfilm stúdióiban készült, és várhatóan október elején kerül sor a hivatalos magyarországi bemutatóra. Az azeri mozinak otthont adó fővárosi filmszínházat még nem nevezték meg, így az az előre kiadott programfüzetekben nem szerepel. 

A kulturális esemény szervezésében elsősorban Azerbajdzsán Budapesti Nagykövetsége illetve a bakui Kulturális és Turisztikai Minisztérium működtek közre. A Dzsvad Kán hazai debütálását az Ulusfilm is támogatta.

A Dzsvad Kán utómunkálatai éppen egy évvel ezelőtt, 2009 őszére fejeződtek be. Első vetítését 2009. szeptember 17-én tartották a történelmi jelentőségű Gjandzsa (Gəncə) városában. A premier egyben politikai-kulturális demonstrációvá is vált, melynek fényét a több, mint négyszáz meghívott vendég emelte. A film producere Rovshan Almuradli, míg a főbb szerepekben Nureddin Mehdikhanli és Ramiz Novruz neveivel találkozhatunk. 

Szűk egy hónapot kellett várni a Moszkvai bemutatóra – 2009. október -, ahol a költő-forgatókönyvíró Sabir Rustamkhanly  beszélt annak fontosságáról, a közös orosz-azeri múlt szerepéről.

Dzsavad kán 1786 és 1804 között állt a Gjandzsai Kánság élén. Az első orosz-perzsa háború során (1804-1813) a kaszpi térségen belül is Gandzsa városának birtoklása kiemelt stratégiai jelentőségűvé vált a szembeálló Oroszország és Irán számára egyaránt. Pavel Cicianov (Павел Дмитриевич Цицианов, eredetileg Cicisvili, grúz származású) cári tábornok többször is megadásra szólította fel a város védőit, de szavai mindannyiszor elutasításra találtak. 1803 novemberében, miután bevették Tbiliszit, az orosz seregek Gjandzsa alá vonultak, és megkezdték az erőd ostromát. Heves bombázások után, 1804. január 3-án Cicianov elrendelte az általános támadást a még álló falak ellen. A rohamozó orosz gyalogságnak a megtizedelt védők már nem tudtak ellenállni. Dzsavad kán és fiai is ekkor estek el.    

(AzerTaj)