Borisz Mihajlovics Kusztogyijev az orosz húsvéti vallási és népszokások egyik – ha nem a – legjelentősebb festője volt. Számos művében örökítette meg a pravoszlávia e szent ünnepét, a legnevezetesebb közülük a Húsvéti csókváltás, amelyet 1916-ban festett. A kép egy kereskedőpárt ábrázol, díszes, ünnepi ruhában, színpompás és ínycsiklandozó húsvéti „kellékek” között, amint az orosz hagyományok szerint háromszor megcsókolják egymást és a hölgy tojást ajándékoz az úrnak.

A festő ekkor már súlyosan beteg volt, gerincvelő tumort fedeztek fel nála, amely örökre tolószékbe kényszerítette. Életének utolsó bő évtizedében (1927-ben hunyt el) nagy, gyakran pokoli fájdalmak közepette dolgozott, a végén már fekve tudott csak festeni. Közben szemtanúja volt az első orosz forradalomnak, a világháborúnak, az 1917-es forradalmaknak, elszenvedője az azután eljövő nélkülözéseknek, ám mindvégig megőrizte féktelen életigenlését.

A nagy orosz mester, Ilja Repin tanítványaként a realizmust hozta magával és a provinciális orosz élet és emberek egyik legautentikusabb ábrázolójává vált. Pontosabban, az általa ábrázolt alakok és életük, a kisvárosi, falusi lét inkább csak Kusztogyijev emlékeiben volt meg, a valóságban már rég a múlté lett. E realista idill igazából a festő elvágyakozását testesítette meg egy talán sosemvolt világba.

Hatottak rá a művészet századfordulós nagy változásai, a Húsvéti nap című festménye ezt példázza, de a szinte stilizált idill örökre megmaradt.