Magyarországon, az 1990 környékén, vagy az után született fiatalok oroszképét úgy gondolom három fő tényező határozhatja meg legmarkánsabban. Az első a szülőktől, rokonoktól halott történetek; a második a sajtóban megjelent Oroszországgal kapcsolatos hírek, a harmadik pedig a filmekben, túlnyomórészt angolszász filmekben megjelenített orosz emberek képe. Írásomban főleg az utóbbira koncentrálok, célom, hogy kicsit ismertessem általam kedvelt, XXI. századi filmek oroszképét, a benne található orosz emberek bemutatásával. A filmek, amelyeket választottam: Spíler (RocknRolla 2008), Red (2010), Vasember 2 (Iron Man 2 2010).

Spíler (2008)

Guy Ritchie filmje a londoni alvilágról több orosz karaktert jelenít meg a vásznon, a legmagasabb társadalmi rangú, London felvásárló milliárdostól, az ex-katona testőrökig. A film legdominánsabb orosz szereplője az üzletember, Uri Omovich. Uri a sajtóban is sokat szereplő Roman Abramovics „féle” Nagy-Britanniában letelepedő orosz oligarchát testesíti meg. Rá nem vonatkoznak a klasszikusnak mondható orosz sztereotípiák, mint a vodka („Whisky is the new vodka”), alig észrevehető akcentussal beszéli az angolt, kifinomult, művészetkedvelő úriemberként jelenik meg a vásznon. Ezzel együtt megjelennek olyan újfajta sztereotípiák vele kapcsolatban, amelyek szerintem kifejezetten huszonegyedik századinak mondhatóak: drága Mercedes márkájú autóval közlekedik, hatalmas magánjachtja van, focicsapatot birtokol. A hozzá közelálló emberek kivétel nélkül oroszok, és ahogy haladunk lejjebb a ranglétrán egyre erősebben jönnek elő a klasszikusnak mondható orosz sztereotípiák. Első embere, Viktor már erős akcentussal beszéli az angolt, mindezek mellett más nem feltétlenül sejteti, hogy oroszról van szó. Akiknek viszont Viktor adja ki a parancsot már a tipikusnak mondható orosz sztereotípiába esnek bele. A két testőr/bérgyilkost egy jelenetben úgy látjuk, amit alsógatyában, vodkával és fegyverrel a kézben készülnek megkínozni főhősünket, bónuszba, ha ez nem lenne elég orosz rockzene megy a háttérben maximum hangerőn. Mind emberünk „nagyon kemény” leüthetetlenek, lelőhetetlenek, mintha nem is emberek lennének. Amikor látjuk őket egymással beszélgetni, a beszélgetés oroszul zajlik, és a sebhelyeiket méregetik össze a kocsiban. Összességében tehát elmondható, hogy a film elég gazdag az orosz sztereotípiákban, viszont alapvetően nem veszi komolyan magát, így a sztereotípiák is inkább komikusba hajlanak mintsem, hogy komolyan vegyük őket.

Red (2010)

A 2010-es akcióvígjátékot Robert Schwentke rendezte. A film főszereplője egy nyugdíjba vonult CIA ügynök, Frank Moses (Bruce Willis), akit egy politikai konspiráció eredményeként maga a CIA kezd el üldözni. Frank régi hidegháborús kapcsolatait használva az orosz nagykövetségen dolgozó exKGBs Ivan Simanovtól (Brian Cox) kér segítséget. Ivan karikatúrája a legtöbb létező orosz sztereotípiának. Mikor találkoznak, rögtön előkapja a vodkát, azt késsel kinyitja, és szép orosz akcentussal beszélget Frankkel. Ivan mindvégig pozitív, humoros karakter a filmben, segíti az amerikai és angol ex-ügynököket, el is jutunk a vidéki házába, ami a hegyekben található, a falon vaddisznó és medve bundákkal, és ezek mellé előkerül a szamovár is, hogy teljes legyen a kép. Ha mindez nem lenne elég elesett társukra vodkával koccintanak, valószínűleg ő, mint orosz nem is ismer másfajta alkoholt. A film végjátékakor pedig, hogy föltegyék az i-re pontot Ivan egy régiGAZ-M14 „csajkával” jelenik meg, abszurd is lett volna, ha nem egy szovjet gyártmányú autót vezetne egy exKGBs ügynök. Ivan Simonov tehát a „jó öreg” hidegháborús orosz megtestesítője. 2010-ben viszont már, mint abszolút szerethető és pozitív karakterként jelenik meg, aki a „régi szép idők” emlékére segíti volt CIA-s és MI6-es ellenségeit. Mivel a film műfaját tekintve akcióvígjáték Ivan egy komolyan nem vehető karikatúra, a 80-as 90-es évek orosz sztereotípiáját figurázza ki.

Vasember 2 (2010)

John Favreau 2010-es képregény adaptációjában Ivan Vanko (Mickey Rourke) reprezentálja az oroszokat. Ivan a film fő antagonistája, egy orosz mérnök, akinek az apja készítette el a szovjet csodafelszerelést, amelyet később fia is magára ölt. A képregényekben a felszerelést „Vörös Dinamónak” hívták, ezt azonban a filmben megváltoztatták „Whiplash”-re, talán túlzás lett volna még 2010-ben is a szovjet főgonosz. Mindezek ellenére Ivan megjelenése magáért beszél: magas, szőke, erős testfelépítésű, és hogy még „oroszosabb” legyen fémfogai, és tetoválásai vannak. Hiába tudós ide vagy oda, az angolt nagyon töri, lassan beszéli, és természetesen odáig van a vodkájáért. Az eredeti képregények általában hidegháború idején íródtak, így ezek adaptációját érdekesen oldották meg: a szovjetekre utaló témákat próbálták a filmből kiszedni, viszont az orosz sztereotípiák ugyanúgy megmaradtak.

Összességében szerintem elmondható, hogy a filmek orosz sztereotípiái részben változnak az idők során, megjelennek új sztereotípiák a régiek mellett, talán a legfontosabb változás, az oroszok árnyalása, már nem egyértelműen főgonoszok, viszont még mindig nem tudják levetkőzni a múltat. A vodka pedig úgy néz ki örök.