Napjaink egyik jelensége a globalizáció, amely a terrorizmusra is hatással van. Ennek egyik bizonyítéka a 2013 áprilisi bostoni terrortámadás.

Sokan kérdezik, miért, mi vezetett oda, hogy két sikeres csecsen származású fiatalember robbantásos merényletet hajtott végre. Az elemzők felhívják a figyelmet a nemzetbiztonsági szolgálatok hiányosságára, és arra, hogy a kaukázusi dzsihád, a gazavat, elérte a Nyugatot is. Igen, elérte a nyugati államokat.

Az események oka egyszerűnek tűnik, de annál tragikusabb.

Nézzük mi történt, ami ide vezetett. A Szovjetunió felbomlása után számos probléma került felszínre, köztük a nemzetiségi, kisebbségi kérdések, a függetlenedési szándékok. Az akkori orosz vezetés Borisz Jelcin vezetésével megpróbált úrrá lenni a problémákon az egyre nagyobb káoszba süllyedő Oroszországban. 1994. decemberében kitört az első csecsen háború. Ennek a konfliktusnak a hatásai ma is érezhetők. 1996-ban a haszavjürti béke zárta le a konfliktust, majd 1999-ben újra fellángolt a háború. Aszlan Maszhadov, Dzsohar Dudajev, Doku Umarov és más jelentős hadurak meghirdették Oroszországgal szembeni dzsihádot, a gazavatot. 2001. szeptember 11-én iszlamista szélsőségesek támadássorozatot hajtottak végre az USA-ban. Ezt követően az USA és Oroszország terrorizmus elleni szövetégének periódusa következett.

Putyin elnök a csecsenföldi szeparatista csoportokat a terrorista szervezetek listájára tette. Az USA ezt elfogadta, és egyetlen alkalommal sem vetette fel, hogy ezt indokolják az oroszok. Oroszország innentől a terrorizmus elleni harccal indokolta észak-kaukázusi hadműveleteit. Ezt korábban nem tudta megtenni hitelt érdemlően, de 2001 után már mindenki hallgatólagos beleegyezéssel vette tudomásul, hogy Csecsenföld az Észak-Kaukázus terroristafészke.

Az iszlám tanokat követők ezt úgy értelmezték, hogy a Nyugat, illetve ezen belül az USA magukra hagyta őket. Ez lehet az oka annak, hogy a gazavat elérte az USA-t is. Napjainkban a beszivárgó taktikát követve, bármikor aktivizálódhat egy ilyen szervezet, amely ártatlan civil emberek életét oltja ki. Az információ és az emberek gyors áramlása szinte lehetetlenné teszi, hogy mindent kontroll alatt tartsanak az államok. Fel kell arra készülni, hogy sahidok (mozlim öngyilkos férfi merénylők, kaukázusi elnevezés), vagy sahidkák (mozlim öngyilkos női merénylők, kaukázusi elnevezés) lépnek akcióba, a kiképzésüknek megfelelően.

A ma meghozott döntés eredménye holnap látható. Ez igaz a bostoni eseményekre is. Az is világosan látszik, hogy a Kaukázus térségét nem súlyának megfelelően kezelik, pedig ahogy látszik, egyetlen akció is elegendő ahhoz, hogy újra a figyelem központjába kerüljön a kérdés. Ahhoz, hogy el lehessen kerülni az ilyen veszteségeket, nagy figyelmet kell fordítani a Kaukázus térségre.

És még egy gondolat: nem lehet azt mondani, a terror messze van tőlünk, és csak a televízióban mutogatnak képeket, mert holnap lehet, hogy a mi városunkban történik valami, és akkor már otthonaikban lesz a „pokol”.