Az elmúlt héten világossá vált: Oroszország és a posztszovjet térség legnagyobb bankja megkezdi működését Magyarországon. Történt ugyanis, hogy a Szberbank (Сберегательные кассы) 2011 végén megvásárolta a VBI (Volksbank International) bank és fiókhálózatát a következő országokban: Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Ukrajna. Ezzel az oroszok nagyon fontos európai uniós hídfőkhöz jutottak, s ha hozzávesszük, hogy a bécsi bankközpont is a tulajdonukba került, akkor igen jó évet zárt a sokszor csak „orosz OTP”-ként aposztrofált Szberbank. A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) múlt héten meg is adta az engedélyt, így várható, hogy február folyamán átszervezésen, de névváltoztatáson mindenképp átesik a magyarországi Volksbank. 

A Szberbankot még a XIX. század közepén alapították, s manapság a VTB-vel ketten, kiteszik az orosz piac több mint felét. Méreteit tekintve Európa harmadik legnagyobb bankja, s ha hozzávesszük, hogy tavalyi nyeresége 3.000 milliárd forintnyi rubel volt, nem is tűnik vészesnek a Volksbank közép-kelet európai csoportjáért fizetett 180 milliárd forintnyi euró. A Szberbank többségi tulajdonosa az orosz jegybank, így gyakorlatilag teljes állami kontroll alatt áll (ugyanúgy, mint a Szovjetunió egykori külkereskedelmi bankja, a VTB). Általa komoly segítséghez juthatnak az orosz nagyvállalatok (ezek közül sokban szintén tulajdonos az orosz állam), melyek az európai piacokon kívánnak pozíciókat szerezni. A bank már így is egy sor különböző érdekeltségű orosz vállalatoknak nyújt óriási összegű hitelt, mint például a Gazprom leányvállalatának a Stokman gázmező feltárásához, az Iljusin vállalatnak repülőgépek lízingeléséhez, a Delta Telekomnak (ez Szentpétervár telefonszolgáltatója), a Szuhoj repülőgépgyárnak a Szu-35 harci repülőgépek termeléséhez, vagy éppen a Hmelnyickij ukrán atomerőmű utolsó blokkjainak befejezéséhez.

German Gref és Putyin

A Szberbank esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök (s minden valószínűség szerint következő orosz elnök) érdekeltségét: German Gref, aki jelenleg a Szberbank vezérigazgatója, Putyin első elnöksége alatt éveken át gazdaságfejlesztési miniszterként dolgozott. Minisztersége alatt jött létre az orosz állami stabilizációs alap, melynek köszönhetően Oroszországot nem érintette olyan súlyosan a világgazdasági válság. Ezen felül törekedett arra, hogy minél inkább a gigantikus kőolaj és földgáz exportból töltsék fel az orosz államkasszát. Egyike volt azoknak, akik erőteljesen lobbiztak Oroszország WTO tagsága mellett. 2007-ben, minisztersége után lett a Szberbank vezérigazgatója, ezért sokan Putyin bizalmi emberének tartják.

Alekszej Miller Gazprom-vezér mellett ő is oroszországi német, ráadásul folyékonyan beszéli a nyelvet. Családját 1941-ben Sztálin parancsára Kazahsztánba deportálták, Gref is ott született 1964-ben, majd 1990-ben jogászként végzett Omszkban. Putyint a rendszerváltozás után a leningrádi egyetemen ismerte meg.

Orosz vállalatok terjeszkedése

Várható, hogy a Szberbank térnyerését követően sokan az orosz vállalatok és bankok egyre erőteljesebb térnyerésétől fognak tartani. Való igaz, hogy a válság ellenére az orosz gazdaság fejlődése csupán lelassult, de nem állt meg. Köszönhető ez az ország felmérhetetlen nyersanyagtartalékainak és annak, hogy az állami kiadásokat már a válság előtt is alacsony szinten tudták tartani. Igaz ugyan, hogy az oroszországi szociális ellátórendszer európai aspektusból hiányos, de nem küzdenek olyan mértékű munkanélküliséggel, mint az Európai Unióban. Mivel a gazdaság még mindig stabilnak mondható, ráadásul az oroszországi bankok minden évben óriási profitot tudnak elkönyvelni, így az oroszországi hitelpiac sincs „megfagyva”. Ez röviden azt jelenti, hogy az oroszországi magánemberek és vállalatok egyszerűbben és jóval alacsonyabb kamatok mellett jutnak hitelhez, mint az európaiak. Ez, s az olcsó munkaerő nagyban növeli versenyképességüket, igaz műszaki és technológiai téren az orosz vállalatoknak jócskán van mit ledolgozniuk.

Azoknak pedig, akik az oroszok indokoltnál erősebb piaci pozíciószerzéseitől félnek, érdemes áttekinteniük, hogy Kína milyen hasonló lépéseket tett a világ többi részén. Ma már kínaiak birtokolják az IBM egykori laptop gyárát (ezt a Lenovo vette meg), kizárólagos tulajdonosai a Rovernek és bevásárolták magukat a Volvo és SAAB autógyárakba is. Az elmúlt hat évben több mint 266 milliárd dollárt (60.000 millárd forint) fektettek be a világban, csak Európában közel 40 milliárdot (900 milliárd forint). Nyilvánvaló, hogy ezzel az orosz terjeszkedés mértéke nem említhető egy napon.