A természeti és kulturális értékekben gazdag Krím csak alig több mint 50 éve tartozik Ukrajnához. A félsziget 1954-ig Oroszország része volt,  csak 1954-ben, a Perejaszlavi Rada 300. évfordulóján ajándékozták Ukrajnának az akkor orosz etnikai többségű félszigetet.

A Krím sztyeppei területe a középkorban az Aranyhorda, majd a 15. századtól a tatár Krími Kánság befolyása alá tartozott. A középkorban és újkorban a muzulmán, kipcsak-török nyelven beszélő krími tatárok lakták többségében a félszigetet.

A Krímet csak 1783-ban szerezte meg Oroszország, s ettől kezdve telepedtek be nagyobb számban oroszok a kellemes klímájú félszigetre. A Szentpétervár által 1802-ben megszervezett Tavricseszkaja gubernyija nagyrészt – de nem teljesen - lefedte a Krím területét (a Tavricseszkaja gubernyija kiterjedt a sztyeppei területekre, északi határa a Dnyeperig ért, s hozzá tartozott a mai Herszon megye jelentős része is).

1897-ben az akkor majdnem félmillió lakosú Krím félsziget még relatív tatár többségű volt: a krími tatárok épp a félsziget lakosságának 40 %-át tették ki. Az oroszok aránya 30 % volt, az ukránoké alig több mint 10 %. Rajtuk kívül németek, zsidók, görögök, bulgárok laktak nagyobb számban a Krímben a 19. század végén.

 

 

Krím, 1897	Anyanyelvűek száma	Aránya
orosz	146 905	30 %
ukrán	56 919	11,6 %
bulgár	13 129	2,7 %
német	30 037	6,1 %
görög	14 046	2,9 %
zsidó	20 500	4,2 %
tatár	194 250	40 %
egyéb	13 351	2,7 %
összesen	489 137	100 %

  

1917 után a Krím autonóm státust kapott Oroszországon belül. 1926-ra a Krími ASZSZK lakossága 706 ezer főre emelkedett: az oroszok létszáma ez idő alatt megduplázódott, miközben a tatárok létszáma fogyatkozásnak indult. 1926-ban már relatív orosz többségű volt az etnikailag rendkívül tarka félsziget.

 

 

Krími ASZSZK, 1926	Etnikum száma	Aránya
orosz	301 398	42,6 %
ukrán	77 405	11 %
bolgár	11 377	1,6 %
német	46 631	6,6 %
görög	16 036	2,2 %
zsidó	39 921	5,6 %
tatár	179 094	25,3 %
örmény	10 713	1,5 %
egyéb	24 182	3,4 %
összesen	706 757	100 %

 

1944 májusában a szovjet hatóságok deportálták a krími tatárokat (Közép-Ázsiába és Szibériába). A vád az volt velük szemben, hogy együttműködtek a német megszállókkal, és gyakran dezertáltak a Vörös Hadsereg soraiból. A Krím autonóm köztársasági státusát 1945-ben megszüntették. A krími tatárok deportálását követően minimálisra csökkent a Krím nem szláv lakossága (tekintve, hogy a krími németek is a háború áldozataivá váltak). 1959-ben, a háború utáni első szovjet népszámlálás idején már 1 millió fölött volt az akkor már Ukrajnához tartozó Krím lakossága, jelentősen megnőtt az oroszok és ukránok száma és aránya. A Krím orosz abszolut többségűvé vált, de az ukránok aránya is 20 % fölé kúszott az ’50-es évek végére. Megjegyzendő, hogy a krími ukránok majd fele orosz anyanyelvű volt, így a nyelvi adatokat tekintve a Krímben 85 %-os orosz többség volt, az ukrán nyelvűek aránya pedig mindössze 12 %-ot tett ki.

 

Krím megye, 1959	Etnikum száma	Aránya
ukrán	267 659	22,2 %
orosz	858 273	71,4 %
zsidó	26 374	2,2 %
belorusz	21 672	1,8 %
egyéb	27 539	2,3 %
összesen	1 201 517	100 %

  

Már a szovjet korszak második felében is megfigyelhető enyhe hangsúlyeltolódás az ukránok javára a Krím etnikai képében. A félsziget lakossága 30 év alatt megduplázódott, a krími oroszok létszáma 1,6 millió fölé nőtt, de az ukránok esetében még nagyobb ütemű növekedés tapasztalható. 1989-ben már minden negyedik krími lakos ukrán volt, míg az oroszok aránya csökkent 1959 óta, igaz, még így is a félsziget lakóinak kétharmada orosz volt 1989-ben (viszont nyelvi tekintetben ekkor is 81 %-os orosz többség volt a Krímben).

 

 

Krím megye, 1989	Etnikum száma	Aránya
ukrán	625 919	25,8 %
orosz	1 625 542	67 %
belorusz	50 054	2 %
krími tatár	38 365	1,5 %
egyéb	86 615	3,5 %
összesen	2 430 495	100 %

   

1992-től a Krím a független Ukrajna része. 1991-ben az orosz etnikai többségű Krím kinyilvánította szuverenitását, amit Kijev érvénytelenített, viszont 1995-ben kénytelen volt elismerni a Krímet autonóm köztársaságként. A 2001-ben tartott ukrán népszámlálás azt mutatta ki, hogy jelentősen, mintegy 400 ezer fővel csökkent a Krím lakossága a ’90-es években. Mintegy félmillió orosszal és több mint 100 ezer ukránnal lett kevesebb a Krímben a ’80-as évekhez képest. Viszont 1989 után visszatértek a deportált krími tatárok a félszigetre, mintegy 200 ezren (ami a félsziget lakosságának 12 %-a). A Krím félsziget a változások ellenére is megmaradt orosz többségűnek.

 

 

Krími AK, 2001	Etnikum száma	Aránya
orosz	1 180 400	58,3 %
ukrán	492 200	24,3 %
krími tatár	243 400	12 %
belorusz	29 200	1,4 %
egyéb	79 200	4 %
összesen	2 024 400	100 %

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Krím etnikai képe

Országok: Ukrajna