Folytatva a katyni mészárlásra vonatkozó dokumentumok publikálását, a következő irat, melynek magyar fordítását fontosnak érezzük, A. Ny. Seljepin, a KGB elnökének 1959-ből származó, Nyikita Hruscsovnak címzett, kézzel írott feljegyzése. A KGB elnöke azt javasolta Hruscsovnak, mivel káros lenne a Szovjetunió számára, ha kiderülne az igazság a katyni tömeges kivégzésről, semmisítsék meg az erre vonatkozó iratok jelentős részét (a kivégzett lengyel tisztek személyi dossziéjait, ügyiratait).

 

 

 

                                                                                                          Szigorúan titkos

 

 

 

 

                                                           Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak

 

 

 

A Szovjetunió Minisztertanácsához tartozó KGB őrzi a volt burzsoá Lengyelország 1940-ben agyonlőtt és internált tisztjeire, csendőreire, rendőreire, oszadnyikjaira, földbirtokosaira stb. vonatkozó ügyiratokat és más anyagokat. Összesen, egy külön erre a célra kinevezett NKVD-s trojka határozata alapján 21.857 embert lőttek agyon, közülük a katyni erdőben (Szmolenszk megye) 4.421 embert, a Harkov közeli sztarobelszki táborban 3.820 embert. Az osztaskovói táborban (Kalinyin megye) 6.311 embert, további 7.305 embert pedig Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia más táboraiban és börtöneiben lőttek agyon.

Nevezett személyek likvidálási operációja az SZKP KB 1940. március 5-ről származó határozata alapján történt. Mindannyain azon ügy alapján lettek a legszigorúbb büntetésre ítélve, melyet mint 1939-ben fogságba esettként és internáltként indítottak ellenük.

Nevezett operáció lefolytatása, azaz 1940 óta senki semmilyen dokumentumot nem kapott meg erről az ügyről, és az összes ügyirat 21.857 példányban egy lezárt helyiségben van.

A szovjet szervek számára ezek az ügyiratok nem tartanak számot operatív érdeklődésre, sem történeti értéket nem képviselnek. Aligha képezik valódi érdeklődés tárgyát lengyel barátaink számára. Éppen ellenkezőleg, valami fatális véletlen folytán az operáció dekonspirálódhat, ami kellemetlen következményekkel járhat államunk számára. Főleg, hogy a katyni erdőben agyonlőtteket illetően van hivatalos verzió, melyet 1944-ben a következő nevű, a szovjet hatalmi szervek kezdeményezésére létrejövő bizottság hitelesített: „A katyni erdőben a német-fasiszta megszállók által kivégzett lengyel tisztek ügyét nyomozó különbizottság.”

Eme bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ott likvidált lengyeleket a német megszállók ölték meg. Az akkori nyomozás anyagairól a szovjet és a külföldi sajtó is széles körben beszámolt. A bizottság következtetései általánosan elfogadottá váltak a nemzetközi közvéleményben.

Ebből kiindulva célszerű lenne az összes, 1940-ben, a mondott operáció során agyonlőtt személy ügyiratának megsemmisítése.

Az SZKP KB és a szovjet kormány oldaláról felmerülő esetleges kérdések megválaszolása érdekében meg lehetne tartani a kivégzéseket kiszabó NKVD-s trojka üléseinek jegyzőkönyveit és a trojka ítéleteinek végrehajtásáról beszámoló iratokat. Összességében, ezek a dokumentumok nem jelentősek, és egy különleges dossziéban is tarthatók.

 

Az SZKP KB határozati tervezetének ajánljuk

 

A Szovjetunió Minisztertanácsához tartozó KGB elnöke

1959. március 3.                                                                                A. Seljepin

 

 

                                                                                  Tervezet

                                                                            Szigorúan titkos

 

 

 

 

 

 

 

 

Az SZKP KB Prezidiumának határozata

1959____________________________

 

 

Lehetővé tenni a Szovjetunió Minisztertanácsához tartozó KGB számára, hogy megsemmisítse az SZKP KB 1940. március 5-i Határozata alapján lefolytatott operáció ügyiratait, kivéve a szovjet NKVD trojkája által folytatott ülések jegyzőkönyveit.

 

 

Cimkék: Katyn, Hruscsov, Seljepin, KGB, NKVD

Országok: Oroszország