Idén áprilisban jelent meg Thomas Piketty közgazdász „A tőke a XXI. században” című könyve, s máris élénk vitákat váltott ki a mű. Piketty szerint századunk kapitalizmusa visszatér a XIX. század előtti állapotokhoz, ahol az elit nem a saját munkájából szerezte vagyonát és státuszát, hanem öröklés révén – ismerteti a könyvet Makszim Bujev, a szentpétervári Európa Egyetem dékánja.

A XVIII. és XIX. században a nagytőke jobban növekedett, mint általában a gazdaság teljesítménye, s hasonló „oligarchizálódás” a XXI. század gazdaságára is jellemző.

Amennyiben nem növelik meg a gazdagok adóit, a fejlett világ visszatér a viktoriánus korba, a „patriarchális kapitalizmus” korszakába, amikor az öröklődő vagyonokkal rendelkező „kapitalista osztály” fogja irányítani a társadalmat. Más szóval, el lehet felejteni a liberális eszméket az egyenlőségről és igazságosságról, de a konzervatív piaci ideált is, ahol a tehetséges vállalkozó határozza meg a társadalmat. A Forbes gazdaságlistái hamarosan nem Google-típusú vállalatok sikeres és gazdag embereit fogják tartalmazni, hanem a Paris Hilton-féle gazdag örökösöket.

Más lesz a helyzet Kínában és Indiában, ahol az örökletes vagyonnak kisebb hagyományai vannak.

Azokban az országokban, ahol jelentős nyersanyagforrások állnak rendelkezésre, mint például Oroszország, a társadalmi egyenlőtlenségek az átlagosnál is nagyobbak lesznek. Ez már most látható Oroszországban, ahol a Credit Suisse kimutatásai szerint a világon a legnagyobb az egyenlőtlenség. Oroszország nemzeti vagyonának 35 %-át mindössze 110 ember birtokolja. 

(Makszim Bujev: Puty k patriarchalnomu kapitalizmus XXI veka, Vedomosztyi, 2014. 06. 02.)