Mark Adomanis az orosz inosmi.ru számára írt cikkében az „ortodox” gazdaságpolitikai elképzelések kritikáját adja. Mint mondja, kezdetben ő is a neoliberális gazdaságpolitika, a sokkterápia híve volt, azonban a tények azt bizonyítják, hogy a neoliberális  dogmák – már megint – kudarcot vallottak.

Valóban, amikor kibontakozott az adósságválság, logikusnak tűnt, hogy a nehéz helyzetet megszorító intézkedésekkel kell kezelni. Oktalanságnak tűnt a keynesianizmus, ami szerint a vásárlóerőt kell növelni, alkalmasint újabb hitelek felvétele árán is.

Nagy-Britannia különbözőképpen próbálta kezelni a válságot. A munkáspárti Gordon Brown kormánya agresszív gazdaságélénkítő lépésekbe kezdett, ami azonban két éve megszakadt, miután a konzervatív – liberális-demokrata koalíció került hatalomra. Az új kormány radikális kiadáscsökkentő lépésekbe kezdett, „hogy visszaszerezze a piac bizalmát.” A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy kielégítse a „piac” igényeit: csökkentették a gazdagok adóját; a szociális szféra kiadásait; szemet hunytak az üzleti világ visszaélései, csalásai felett; csökkentették a szabályozást; kedvezményeket tettek a munkaadók számára, nehezebb helyzetbe hozva a munkavállalókat.

Mit ígértek Cameronék? Gazdasági növekedést, a munkanélküliség csökkenését, a hiány és az államadósság lefaragását.

Az eredmény pedig: a brit gazdaság az elmúlt két évben „visszataszító” eredményeket produkál. A Financial Times szerint a brit gazdaság jelenleg az elmúlt száz év legnagyobb recesszióját szenvedi meg, összefüggésben a Cameron-kormány tevékenységével.

Hogy lássuk, mekkora a baj a brit gazdasággal, összehasonlításképpen tekintsünk Oroszországra. Miközben a nyugati sajtó Putyin és társai gazdasági hozzá nem értését ostorozta, az orosz gazdaság már 2011 végére meghaladta a válság előtti a szintet (a brit 4 %-al elmarad ettől), és jelenleg is növekszik.

Ma már minden józanul gondolkodó ember láthatja a brit példán, hogy a megszorító gazdaságpolitikának egy világválság körülményei közepette nincs értelme. Aláássa a gazdasági kibontakozás lehetőségét. Eközben a brit kormány a szigorúság „megkettőzését” ígéri, az amerikai republikánusok pedig elrettentő példaként mutogatnak Nagy-Britanniára, mondván, a „határozatlanság” az oka mindennek, a „reformokat végig kell vinni”.

(Mark Adomanis: Proval grandioznogo ekszperimenta sz rezsimom sztrogoj ekonomii, inosmi.ru, 2012.04.26.)