Még 2011. decemberében határozta el Mihel Szaakasvili vezette grúz kormányzat, hogy a az ország modernizációs folyamatát egy újabb gigantikus lépéssel folytatják. Lazika néven a Fekete-tenger partjára álmodott városnak mintájául a Kínában és Dubaiban divatos instant városok szolgálnak. Jelen esetben egy mocsár területén épülne fel a felhőkarcolókból és sugárutakból álló modern metropolisz.

A konkrét terveket azonban még nem hozták nyilvánosságra, amennyiben léteznek, azokat eddig csak Szaakasvili látta. Hasonlóan ködös a projektet finanszírozó befektetők neve is, a gazdaságért felelős miniszterasszony, Vera Kobalia még 2012 májusában is csak amerikai, illetve nyugat-európai csoportokról beszélt. A kormányzat elszánt, a befektetők csalogatására még alkotmánymódosításra is hajlandó. Amire feltehetőleg szükség is van, hisz a tervek kivitelezése becslések szerint 600-900 millió dollár, ami figyelembe véve, hogy Grúzia teljes költségvetése az elmúlt évben 4,6 milliárd dollár volt. Hiába, nem egyszerű felhúzni egy új várost.

Ugyanakkor a tervek merészek. Potitól 25 kilométerre északra az első épületek és a tereprendezés már el is kezdődött. Az ellenzék ép ezt a rohamtempóban meghozott, mindenféle társadalmi vitát átugró döntéshozatalt kritizálja. Komoly demográfiai kérdéseket vet fel például a fél milliósra tervezett város lakosokkal való feltöltése - Grúzia lakossága jelenleg 4,5 millió fő. Nem készült vizsgálat a természetre gyakorolt hatásról sem, ami pedig releváns lehet tekintve, hogy a tengerparti mocsár számos költözőmadár élőhelye. Sokan teszik fel az ésszerű kérdést, miért nem inkább a sanyarú sorsú iparváros, Poti infrastruktúráját fejlesztik.

forrás: New York Times