Szaakasvili Jerevánban: „Szerzs Szarkiszjan a bátyám, a barátom és a kollégám”

A két szomszédos kaukázusi ország vezetői meglehetősen gyakran találkoznak egymással, mégis a grúz elnök örményországi látogatása különös jelentőséggel bírt. Egyfelől az Észak-atlanti közösség illetve az azeri-török páros barátságát kereső Szaakasvili továbbra is kiáll Jereván mellett, míg a hagyományosan Moszkva-barát örmények az orosz külpolitika nyomása ellenére partnerként tekintenek Tbiliszire.

Miheil Szaakasvili múlt hét vasárnap utazott Örményországba, ahol kétnapos elnöki egyeztetéseken vett részt. Bár a nyilvánosságra hozott megállapodások kevés lényegi elemet tartalmaznak, Szakartveló és Árménia szövetsége töretlennek teszik. Erre utaltak a meghívott fél szavai is: „Örményország és Grúzia együtt kell, hogy tegyen saját jövője, boldogulása érdekében!” – mondta a grúz államfő, aki a két ország középiskolás diákjai részvételével rendezett természettudományos verseny hivatalos záróeseményén is részt vett. Megragadva az alkalmat, a nebulókat idegen nyelvek tanulására ösztönözte, külön kiemelve az angol mint kommunikációs eszköz jelentőségét. „Grúziában az angol az elsőszámú tanult idegen nyelv. Biztos vagyok abban, hogy ez Örményországban sincsen másként.” A nagylelkű tanács kisebb fricskaként is megállja a helyét, hiszen a jereváni polgármester a napokban orosz tanfolyamra küldte a városháza hivatalnokait. Természetesen a baráti látogatás csak pozitív felhangok közepette záródhatott, ennek jegyében Szaakasvili tíz egyetemi ösztöndíjat ígért az örmény diákok legkiválóbbjainak.

„Szerzs Szarkiszjan a bátyám, a barátom és a kollégám” – közölte a grúz prezident a kissé talán meglepett hallgatósággal – a matematikai, fizikai és információtudományi diákolimpiára készülő csapatok tagjaival. Állítása szerint az örmény fél mindig is közel állt a grúz néphez, így „Örményország és Grúzia barátsága példaként állhat minden nemzet előtt. Örményország győzelmei egyben mindkét nép győzelmei is!” Ellenben Szaakasvili érthető lelkesedése Jereván (külpolitikai) sikerei iránt biztosan nem aratott osztatlan örömöt, a bilaterális találkozót lekövető Azerbajdzsánban.

Természetesen a nyilvánosság elé álló államfők szót ejtettek a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségekről, a kihasználatlan erőforrásokról is. „Tavaly félmillió örmény látogatott el hozzánk” – büszkélkedett Szaakasvili, aki egyben a szülőföld védelmére és az otthonmaradásra bíztatta szomszédjait. Miközben azonban az örmény tűzhelyek melegéről szónokolt, még véletlenül sem tért ki a hegyi-karabahi konfliktusra. Igyekezete ellenére – feltehetőleg előre megírt – beszéde így is több helyen áthallásosra sikeredett. Baku ezidáig nem reagált a jereváni felvetésekre, de mihelyst Szarkiszjan mint precedensre hivatkozna rájuk, Azerbajdzsán rögtön megtörné hallgatását.

Kiegészítve a kollégája által elmondottakat, Szarkiszjan a régió államainak biztonságáról beszélt. A lényegileg két különböző védelmi szövetséghez tartozó Grúzia és Örményország a jelek szerint „megteremtette önnön biztonságát, és képesek határaik biztosítására is” – vallotta a vendéglátó, aki a „régmúltban gyökerező” kölcsönös barátság a következő generációk számára való „továbbadásáról, átörökítéséről” is beszélt. Mindez persze nem zárja ki az egészséges versengést, de sosem adhat okot „indokolatlan ellentétekre.” Szarkiszjan példaként éppen magát Szaakasvilit idézte, aki „28 éves korában szerezte meg PhD fokozatát, és mindössze 36 évesen vált Grúzia elnökévé. Ez is azt mutatja, hogy az ember bármikor elérheti céljait!” Az örmény államfő a jelenlévő fiatalokhoz is szólt, kérve őket, hogy ne adják fel álmaikat, de ne is feledkezzenek meg a két keresztény nemzet barátságáról sem, mely képes jobbá változtatni a teljes földrajzi régiót.

Megköszönve a Szaakasvili által felajánlott grúz állami ösztöndíjakat, az örmény elnök azon tapasztalatokról értekezett, melyeket Tbiliszi adott át Jerevánnak a jog és a törvényesség kiterjesztése terén. Szarkiszjan meglátása szerint a posztszovjet országok között Grúzia meglehetősen előrehaladt a kapitalista viszonyok kialakításában, a piac támogatásában.

Nem maradhatott ki a programból az örmény sikertörténetként számon tartott Synopsys főhadiszállásának felkeresése sem. A félvezetők és a szilícium-technológiák terén a világ élvonalába tartozó jereváni illetőségű vállalat a helyi politikai elit büszkesége. „Itt szeretnénk egy kis ízelítőt adni Grúzia elnökének az elért tudományos eredményeinkből, melyek nagy örömmel töltenek el minket” – mondta Szarkiszjan, belépve a vállalat központjába. „Azért mutatjuk meg a legújabb kutatásainkat, hogy Szaakasvili államfő hazatérve hasonló piaci befektetések élére álljon.”

A két elnök tárgyalásai előtt asztalhoz ült az örmény és a grúz külügyminiszter is. Edvárd Nalbandijan és Grigol Vasadze még január 21-én tekintették át a kétoldalú kapcsolatokat, és egyeztették az örmény-grúz kormányközi bizottság soron következő ülésének napirendjét. A leendő napirendi pontok közül aláhúzták a közös vállalások, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés valamint a tudományos kutatások összehangolásának fontosságát. A területi jellegű konfliktusok ügyében teljes egyetértésben a békés megoldásokat kívánták alkalmazni.

(Civil Georgia, News.Az, Rustavi 2, Asbarez.com, Panarmenia.net)