George W. Bush republikánus elnök adminisztrációja utolsó éveiben Washington oroszellenes pozíciót várt el a kelet-európai szövetségesektől, a demokrata kormányzat „újratöltésként” jellemzett Oroszország-politikája viszont mintha elbizonytalanította volna a kelet-európai partnereket.

Ezt kompenzálandó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter négynapos kelet-európai és dél-kaukázusi körútra indult, ahol a térség stratégiai országait vélhetően arról akarja meggyőzni, Washington nem fordult el tőlük. Clinton körútjában Magyarország nem szerepel, annak állomásai: Ukrajna, Lengyelország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia.

A Fehér Ház célja a partnerországok „megnyugtatása” a tekintetben, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok javulása (legalábbis ami a napokban kirobbant kémügyig egyértelműnek tűnt) nem  jelenti azt, hogy Washington számára ne lennének fontosak a kelet-európai államok. Erre utalnak Philip Gordon, az USA külügyminiszterhelyettesének szavai, aki szerint „az európai diplomácia és biztonságpolitika nem nulla összegű játszma, amelyben az európai országoknak választani kellene az Amerika- vagy az oroszbarátság között.”

Clinton külügyminiszter látogatása során olyan országokat is érint, amelyek kapcsolatai az elmúlt időszakban nem a legfelhőtlenebbek voltak az USA-val: ide tartozik Ukrajna, ahol a januárban megválasztott Viktor Janukovics elnöksége idején abbamaradt a korábban jellemző oroszellenes retorika; Azerbajdzsán kapcsán szintén elhidegülés volt tapasztalható az elmúlt hónapokban; s az amerikai-grúz kapcsolatokban is érzékelhető volt egyfajta törés a közelmúltban.

(gazeta.ru)