Az Emberi Jogok Európai Bírósága kérelmet nyújtott be a moszkvai Jogi és Közpolitikai Intézet és az ENSZ különmegbízottjának számára, hogy vegyenek részt a „ ”Ökovédelem (Ekozascsita)” és mások Oroszország ellen” címet viselő ügyben, amely 61 nonprofit szervezet panaszait egyesíti. Ez a hír állt abban a hivatalos értesítésben, amit a múlthéten kapott meg a „Memorial”, a „Szutjazsnyik” és a többi felperes. A harmadik felek bevonásáról az Emberi Jogok Európai Bíróságának harmadik szekciójának elnöke, Helena Jaderblom döntött. Az emberi jogok védelméről szóló konvenció- és az Emberi Jogok Európai Bíróságának rendelkezési alapján „a megfelelő igazságszolgáltatás érdekében a bíróságnak joga van meghívni bármilyen, az ügyben érintett felet, hogy írásos megjegyzéseket nyújtsanak be az üggyel kapcsolatban vagy részt vegyenek a tárgyalásokon”. Az Európai Tanács emberi jogokért felelős politikai biztosának pedig joga van ahhoz, hogy bármilyen, a szakterületével kapcsolatos ügybe bekapcsolódjon. Ezt a pozíciót jelenleg a lett-amerikai kettős állampolgár Nils Muižnieks tölti be.

Az oroszországi civil szervezetek azzal a panasszal élnek, hogy az Oroszországi Föderáció 2012. november 21. óta érvényben lévő „külföldi ügynök” törvénye korlátozza működésüket a túlzott jelentési kötelezettségek miatt, emellett a be nem tartás okán jelentkező szankciók túlzottak és hátrányos megkülönböztetés éri őket.

Július 19-ig az Oroszországi Föderációnak kötelessége válaszolni az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon kérdéseire, hogy miért volt szükség az „idegen ügynök” terminus bevezetésére és mi alapján szabják ki a büntetést azokra a szervezetekre, amelyek nem ismerik el magukat idegen ügynöknek. (az Oroszországi Föderáció bíróságai 300 ezer rubel környéki bírságokat szabnak ki a nonprofit szervezetekre, amelyek közül számos szervezetnek nincs fedezete egy ekkora összeget kifizetni, így kénytelenek bezárni, működésképtelenné válnak)

Az ENSZ különleges ügyvivőjének pozícióját a francia Michel Forst tölti be 2014 óta. Ahogyan azt a Memorial vezető ügyvédje, Kiril Korotejev elmondta, ENSZ különleges ügyvivő először fog részt venni az Emberi Jogok Európai Bíróságának oroszországi ügyében. Szintén első alkalommal kérték fel az ügyben való részvételre a Jogi és Közpolitikai intézet vezető ügyvédjét, Olga Podoplelovát. „Az intézetünk írt egy kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy adjon engedélyt arra, hogy írásban kifejtsük véleményünket az üggyel kapcsolatos számos kérdésben. Úgy véljük, hogy a megjegyzéseink jelentőséggel fognak bírni a bíróság számára.” – nyilatkozta Podoplelova asszony. A kérdéskör első blokkja magába foglal egy tanulmányt is, amely a törvényes civil szervezetek finanszírozását mutatja be. A második rész egy összehasonlító jogi elemzést tartalmaz arról, hogy hogyan finanszírozzák a civil szervezeteket, az Egyesült Államokban, az Európa Tanács országaiban és más jogrendszerekben.

A Jogi és Közpolitikai Intézetet 1993-ban hozták létre Moszkvában. Többek közt a tagjai közt tudhatja az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyugalmazott bíróját, Anatolij Kovlert, és a Tamara Morscsakovát, az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságának nyugalmazott bírónőjét. 2013 óta a Jogi és Közpolitikai Intézet jogvédő szerepet tölt be az oroszországi alkotmánybíróságon és más külföldi bíróságokon is. (ez a tevékenyég magába foglalja az oroszországi emberi jogok változásaival kapcsolatos megfigyeléseket és a segítségnyújtást a civil szervezetek és a jogvédők számára) 2014-ben a Jogi és Közpolitikai Intézet részt vett az Alkotmánybíróság „Külföldi ügynök törvényt” vizsgáló munkájában, s kétségeiket fejezték ki a törvényességével kapcsolatban.

Az Oroszországi Föderáció Igazságügyi Minisztériumának vezetője, Alexander Konovalov egy korábbi Kommerszant interjúban elmondta, hogy „jelenleg egy jogi pozíció kialakításán dolgoznak, amely később az Európa Tanács elé fog kerülni.” (a július 19-i határidő előtt)

Forrás:https://www.kommersant.ru/doc/3317788?utm_source=kommersant&utm_medium=strana&utm_campaign=four