Megkezdődött Iszlam Karimov üzbég elnök brüsszeli látogatása, melynek során az afganisztáni hadműveletek miatt kulcsfontosságú Üzbegisztán és a NATO, valamint az európai-üzbég együttműködés elmélyítése kerültek szóba. A tárgyalások középpontjában Afganisztán állt.

A jelek szerint Európa csak most – jóval Washington után - „rehabilitálta” Iszlam Karimovot a 2005-ös andizsáni felkelés véres elfojtása után.

Karimov látogatása ellen jogvédők tüntettek, azt követelve Brüsszeltől, helyezze nyomás alá az üzbég államfőt az emberi jogok megsértése miatt.

Arról csak ellentmondásos információk vannak, hogy az üzbegisztáni emberi jogokról esett-e szó Jose Manuel Barroso, az Európai Tanács elnöke, és Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár tárgyalásain. Szanobar Sermatova Közép-Ázsia-szakértő szerint a Nyugat, taktikát változtatva, ma már úgy próbálja érvényesíteni érdekeit a régióban, hogy közben nem törekszik a nyugati demokráciamodellt ráerőltetni a térség országaira.

Emlékezetes, 2005 tavaszán a Fergána-völgyben fekvő Andizsánban felkelés tört ki, melyet az üzbég hatóságok több száz embert meggyilkolva vertek le. Taskent szerint a Nyugat „színes forradalmat” akart kirobbantani Üzbegisztánban, s ez állt az andizsáni események mögött. Ezt követően Üzbegisztán példátlan módon kiutasította az országban 2001 óta állomásozó amerikai katonai kontingenst, a nyugati országok szankciókat vezettek be Taskent ellen, Iszlam Karimov azonban a jelek szerint mégis megnyerte a Nyugattal való szembenállást.

Az afganisztáni együttműködés fejében sikerült elérnie, hogy lányával, a nagyhatalmú Gulnara Karimovával szemben függesszék fel az ellene megkezdett a bírósági eljárást, s hogy nyugati vállalatok fektessenek be Üzbegisztánban. Az amerikaiak azt is felajánlották az üzbégeknek, hogy vegyenek részt az afganisztáni felújítási és fejlesztési projektekben, a NATO csapatai által megszállt országban például az üzbégek építhetnek vasutat.

(ng.ru)