Február 9-én jelent meg a Kreml honlapján Vlagyimir Putyin orosz elnök interjúja Tucker Carlson befolyásos amerikai konzervatív újságíróval. A Kreml tájékoztatása szerint az interjút Carlson kezdeményezte.

Az interjúnak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a nyugati, amerikai közönség felé közvetítse az orosz álláspontot, egyben jó PR-akciónak is tekinthető, Putyin párbeszédre való hajlandóságát demonstrálandó. Az interjúnak voltak érdekes, új vonatkozásai is, nemcsak a régóta hangoztatott tézisek ismételgetése. Érdekes újdonság volt, hogy Putyin szerint érthető lenne a magyarok igénye Kárpátaljára – ami összhangban van azzal a 2023 nyarán Lengyelország felé tett megnyilatkozással, amelyben gyakorlatilag azt fejezte ki, nem lenne ellenére, hogy Nyugat-Ukrajna lengyel fennhatóság alá kerülne (és ami éles ellentétben van azzal a korábbi tézissel, amely egész Ukrajnát orosz érdekszférának minősítette). Putyin arra is egyértelműen utalt, hogy 2022-ben nem készült hosszú háborúra. Az interjúból az is kiderült, hogy az orosz elnök mélyen lenézi nyugati politikustársait – és ennyire nyíltan megvetően talán még soha nem beszélt a nyugati vezetőkről, mint ebben az interjúban.

Putyin az interjút „történészkedéssel” kezdte, elmondta, hogy mit gondol az orosz és ukrán történelemről. Szerinte az orosz államiság 862-ben indult, Rurik meghívásával, és innentől kezdve lehet „centralizált orosz államról” beszélni. „Amit ma Ukrajnának nevezünk”, álláspontja szerint történelmi orosz föld, ahol a lengyelek elnyomták az oroszokat. Putyin szerint a lengyelek Hitlerrel is együttműködtek, és részt vettek Csehszlovákia feldarabolásában.

Nem új dolog az sem, hogy Putyin szerint a bolsevikok teremtették meg Ukrajnát, és Lenin „érthetetlen okokból” olyan földeket is az Ukrán SzSzK-hoz csatolt, melyeknek „semmi közük Ukrajnához”, értve ezalatt mindenekelőtt a tengerparti vidéket. A bolsevikok erőszakos ukránosítást folytattak ezeken a területeken. A második világháború után pedig Ukrajna Lengyelországból, Magyarországból, Romániából kapott területeket, ezért mai formájában „Sztálin által létrehozott mesterséges államnak tekinthető.”

Ezért érthető lenne a magyarok törekvése „saját földjeik” visszaszerzésére. Putyin megdicsérte a kárpátaljai magyarokat, akik őrzik nyelvüket, szokásaikat, viszont most elnyomásban élnek.

1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor Ukrajna „vitte magával az ajándékot”, amit Oroszországtól kapott. Maga a Szovjetunió széthullása az orosz vezetés kezdeményezése volt – mondta Putyin. Az akkori orosz vezetés úgy hitte, hogy a történelmi, emberi kapcsolatok miatt jó lesz majd az orosz-ukrán viszony. Oroszország tehát önként lemondott a Szovjetunióról, cserébe elvárva a Nyugat jóindulatát, a békés együtt élésre való törekvést is. A Nyugat azonban becsapta Oroszországot. A NATO-t annak ellenére bővítették, hogy korábban azt ígérték, ez nem fog bekövetkezni.

Az orosz vezetésnek 1999-ben, a Jugoszlávia elleni háború idején vált nyilvánvalóvá a helyzet. Amikor ő, Putyin 2000-ben orosz elnök lett, felvetette Oroszország csatlakozását a NATO-hoz, de Bill Clinton elutasította az ajánlatot. 2008-ban viszont már az amerikaiak, megszegve minden megállapodást, Ukrajnát akarták betolni a NATO-ba, annak ellenére, hogy az ukrajnai lakosság is ezt ellenezte.

Putyin szerint már a 2004-es ukrajnai Majdan is államcsíny volt. Amikor pedig a 2010-es évek elején az európai-ukrán szabadkereskedelmi tárgyalások folytak, azt Moszkva fenyegetésnek érezte, mert Oroszország és Ukrajna között szabadkereskedelmi zóna volt, tehát az európai áruk az orosz piacra is szabadon zúdultak volna be, ha Ukrajna megnyitja a saját piacait. Ezért Oroszország ebben az esetben kénytelen lett volna lezárni piacait Ukrajna előtt, Janukovics elnök pedig úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben országa többet veszít, mint amit nyer, ezért visszakozott a szabadkereskedelmi egyezménytől. Ezért a Nyugat közreműködésével államcsínyt hajtottak végre ellene. Az államcsíny a CIA támogatásával zajlott, a Franciaország, Németország, Lengyelország közvetítésével a Janukovics elnök és az akkori ellenzék között kötött alkut megszegték. Ezután, ahogy mondta az orosz elnök, „kénytelenek voltunk a Krímet a saját védelmünk alá venni.” Az új ukrán vezetés pedig háborút kezdett a saját lakossága ellen a Donbasszban. Amerika „sarokba szorított minket”, és innentől kezdve már maga Oroszország került veszélybe – jelentette ki.

A donbasszi válságnak is született békés rendezési terve, a minszki megállapodás, amit azonban Ukrajna nem kívánt realizálni, és a francia, német vezetők nyíltan is elismerték, hogy nem akarták betartani az aláírt megállapodást. Putyin megismételte, a háborút Ukrajna kezdte, 2014-ben, a Donbassz lakossága ellen.

Putyin szerint az ukrajnai hadművelet még nem érte el a célját. 2022 tavaszán az isztanbuli tárgyalásokon majdnem megállapodás született Ukrajna „nácitlanításáról”, Oroszország visszavonta csapatait Kijev alól, de ismét becsapták, mert „az ukrán vezetés ezután hosszú távú háborúra rendezkedett be”. Ezzel gyakorlatilag Putyin elismerte azt, amit persze régóta tudni lehetett, hogy 2022-ben villámháborúban gondolkodott. Az orosz elnök megismételte, hogy az ukránokat az orosz nép részének tekinti, szerinte tévedés azt gondolni, hogy a „harci cselekmények” megosztották „az orosz nép két részét. Nem. És az újraegyesülés mindenképpen bekövetkezik.”

Putyin szerint az Északi Áramlat gázvezetéket a CIA robbantotta fel, a jelenlegi német vezetés pedig nem a saját országa érdekeiben cselekszik, szerinte ott az emberek „nem kompetensek”.

Az amerikai vezetés pedig ott követett el „stratégiai hibát” Putyin szerint, hogy a dollárt külpolitikai fegyverként kezdték el alkalmazni, mert Oroszország letért a dollárelszámolásról.

---

 

Boris Johnson volt brit miniszterelnök árulónak nevezte Tucker Carlsont a Putyinnal készített interjú miatt.

---

Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok is használnak Elon Muskhoz köthető Starlink rendszereket, melyeket az Egyesült Arab Emitárusokból szereznek be.

 

Cimkék: Kárpátalja

Országok: Ukrajna Oroszország