Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai G-20 csúcstalálkozó előtt Vlagyivosztokban a Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, még nem hozott döntést arról, indul-e a 2018-as oroszországi elnökválasztásokon.

A japán-orosz kapcsolatokat illetően, utalva a Kuril-szigetek kérdésére, elmondta, Oroszország „nem kereskedik területekkel.” A Bloomberg újságírója rákérdezett Kalinyingrádra is, amire az orosz elnök így felelt: „Ha valaki újra akarja tágyalni a második világháború eredményeit, nézzük csak, mi is jön ki ebből. Akkor nemcsak Kalinyingrádról kell beszélni, hanem úgy egészében Németország keleti területeiről. Lvovról, ami Lengyelország része volt, és így tovább, és így tovább. Ott van még Magyarország is, Románia is. Ha valaki ki akarja nyitni Pandóra e szelencéjét, csak rajta, kezdjék.”

Putyin elmondta, Oroszország nem érdekelt az eurózóna széthullásában, annál is inkább, mivel valutatartalékai 40 %-át euróban tartja. Oroszországnak nincs szüksége külső hitelek felvételére, különösen, hogy a kormánynak 100 milliárd dolláros valutartaléka van. Az államháztartás hiánya 2015-ben Oroszországban 2,6 % volt. Az orosz vezetés a jelenlegi „nem egyszerű helyzetben” is képes arra Putyin szerint, hogy a lakosságnak tett ígéreteit megtartsa.

Putyin teljes képtelenségnek nevezte, hogy Oroszország a Baltikumot fenyegetné. „Talán a NATO-val akarnánk harcolni? A NATO országaiban hány ember él? Úgy 600 millió, ugye? Oroszországban meg 146 millió. Való igaz, atomnagyhatalom vagyunk. De valóban azt hiszi, hogy atomfegyvert bevetve harcolnánk Baltikumért? Mi ez az őrültség? Ez az első, de nem a legfontosabb.

A legfontosabb másban van. Nagyon gazdag politikai tapasztalatunk van, melynek alapján mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a nép akarata ellen nem lehet tenni semmit. Semmit nem lehet tenni a nép akarata nélkül, mintha némely partnereink ezt nem értenék. Amikor a Krímről beszélnek, igyekeznek nem észrevenni, hogy a Krímben lakó nép – mely 70 %-ban etnikailag orosz a többiek meg úgy beszélnek oroszul mint anyanyelvükön – akarata az volt, hogy Oroszországgal egyesüljenek. Ezt igyekeznek nem látni. Egy helyen, Koszovóban érvényesülhet a nép akarata, itt meg nem. Mindez – politikai játszadozás.”

Putyin szerint ha Oroszország nem avatkozott volna be a Krímben, ugyanaz történt volna, „csak nagyobb mértékben”, mint Odesszában, ahol ukrán nacionalisták élve égettek el embereket.

Az utódlás kapcsán legelőször is azt mondta: „Most parlamenti választások előtt állunk. Meg kell nézni mi lesz az eredmény. És még ezután is majdnem két év marad. Ezért erről beszélni még teljesen idő előtti.” Annyit azért elmondott, hogy a következő elnöknek „eléggé fiatalnak, de érettnek” kell lennie.

Putyin szerint a nyugati kritikák ellenére Oroszországban fejlődik a belső demokrácia.

(kremlin.ru)