Volt egyszer, hol nem volt, de igaz volt, hogy létezett Magyarországon nem is oly rég egy utcanév cenzori bizottság, a csúcsai csúcsán az Akadémia akkori kormánypárti elnökével, a mai ellenzéki politikussal. Ők legjobb tudásukkal, máig ható érvénnyel kitiltották Gorkijt vagy pl. Majakovszkijt az utcákról és közterekről. (Hogy pl. a felszabadulás, partizán, úttörő stb. szavakról, mint nem szűkebb témánkhoz tartozókról, itt ne is tegyünk említést.)

Most, még a választások előtt, nem tűnik ugyan életszerűnek, de várom egy új grémium felállítását, amely majd dönt az újabb nemkívánatos orosz személyekről. Értsd: a kultúrában, tudományban, a múltban és jelenben.

Van ugyanis elég követendő példa ilyesmire a haladó Nyugaton. A walesiek pl. a műsoron lévő Csajkovszkijt nem voltak hajlandók játszani, Varsóban a Borisz Godunovot nem mutatják be, a filmfesztiválokról, a velencei biennáléról, a macskatenyésztők éves szemléjéről az oroszok kitiltva – vagy, ha nem is minden orosz, csak a rossz, de azt ők határozzák meg, hogy ki a rossz orosz.

Pjotr Csajkovszkij

Nem is tudom, hogy mi a jobb. Ha vannak bizonyos feketelisták, amelyeket a politikusok, vagy a túlteljesítő kultúrhivatalnokok sebtében összeállítanak, majd kisokosként minden rendezvényükön alkalmaznak, vagy ha egyszerűen csak faji (?), nyelvi (?), származási (?), állampolgársági (?) alapon minden orosz művészt meghatározatlan ideig kitiltanak?

Persze, itt adódhatnak problémák. Például a szovjet kultúra tekintetében. Vegyük, mondjuk, David Ojsztrahot. Ott egyszerűnek látszik a megoldás, hiszen odesszai volt, ezért ukránként simán játszhatók a felvételei. Igaz, hogy orosz anyanyelvű és zsidó nemzetiségű, de ez mégiscsak menlevél neki. Hála istennek. Tolsztojjal nagyobb lesz a gond, mert ő nem szovjet, hanem tisztafajú orosz és ugyan nem „speciális hadműveletről”, hanem háborúról ír, de mégiscsak halált okozó orosz katonákról és fegyverekről. Akkor mi legyen? Vegyék le a kábeltévék a műsorukról a filmet (meghatározatlan ideig)? Oké. De a könyvekkel mi történjen? Hívják vissza a boltokból? (Itt megjegyezném, hogy olykor a szamizdatként való terjesztés később igen jót tesz a forgalmazási adatoknak.) Égetés még nincs napirenden a dolgok jelenlegi állása szerint.

Ám hogy közelítsünk kissé a honi tájak és alma materem felé is, nálunk például most egyetemlegesen nem lehet oroszországi kollégákat meghívni. A közös tudományos projektek felfüggesztésére azonban nem született állásfoglalás és az orosz nyelvet is tanítják még nálunk.

Mi amúgy a felvilágosult és józan felsőoktatási intézmények közé tartozunk. De tippet azért nem akarnék adni.

Vagy ha igen, akkor a sienai egyetemét, amelynek március 23-i rendezvénye „Oroszország nagyszerű irodalmának és szabad hangjának szentelt napja” volt.