OROSZVALOSAG.HU
A kaukázusi válságok mozgatórugói
A kaukázusi válságok mozgatórugói
Konfliktusok hálózzák be a kaukázusi régiót
Mihail Orlov tábornok szavai a mai napig nagyon helytállóak a Kaukázus térség meghódításával kapcsolatban; ezt a célt nem szuronnyal, hanem sokkal inkább türelemmel és felvilágosodással lehet elérni, de sajnos, országunk mindkettőben szűkölködik. A küzdelem nagy személyes előnyöket hozhat Jermolovnak, de semmit sem ad Oroszországnak.[1]
A regionális szeparatizmus alapvető okai általánosan a következők:
a) Emberi beállítottság;
b) Nemzeti elnyomás, népirtás a múltban;
c) A nemzetiségi politika hibái;
d) Az etnikai csoportok elitjeinek érdekkülönbségei;
e) Karizmatikus vezető felbukkanása;
f) A természeti forrásokból egyenlőtlen részesedés;
g) Gazdasági önellátás;
h) Alacsony képzettségi szint, ugyanakkor magas népességnövekedési ráta;
i) Természetföldrajzi sajátosságok (hegyvidék, sziget, félsziget, sivatag stb.);
j) A területi viták;
k) Az évek alatt felhalmozott fegyverek;
l) A menekültek, mint destabilizáló tényező;
m) A vallási szélsőség terjedése (elsősorban a vahabbizmus);
n) A nemzetiségek, azon belül az oroszok aránya;
p) Vallási köntösbe bújtatott hadurak összecsapásai;
q) Nagyhatalmak céljaik eléréséhez felhasználják az egymással szemben álló csoportokat;
r) Helyi hagyományok (pl. vérbosszú).[12]
A térség eltartó képességét jelentősen meghaladó népességgel rendelkezik. A népességszaporulat miatt ez további veszélyként fog jelen lenni, amelynek jelei már most mutatkoznak. A népesség eltartása, élelmezése komoly problémaként fog a vezetőkre nehezedni, ami a társadalmi ellentéteket is kiélezi. A változó demográfiai viszonyok miatt jelentős konfliktusok várhatók a jövőben. Az egyénnek, és nagyobb méretben a népnek szüksége van élettérre, amely megváltozik a demográfiai viszonyok változásával. A mozlimok egyre sűrűbben laknak ugyanakkora területen, mint 50 évvel ezelőtt, és egyre nagyobb a feszültség emiatt. A keresztények fogynak, a területeiket kezdik elfoglalni a mozlimok. A kulturális szokások különbözősége, az élettér beszűkülése, a néphez tartozó területek elvesztése miatt előbb-utóbb jelentős fegyveres konfliktusok várhatók a Kaukázus térségben.
Az i.sz. IV.-V. századtól, a nagy népvándorlások kezdetekor a Kaukázus térség északi előterében élő kis népeket a hegyek biztonságosabb részeire kényszerítették a nyugat felé tartó nagy törzsek, népek. A Kaukázustól délre eső területeken élő kis népek a perzsa, török uralom elől menekültek a hegyek felé. A bennszülött, illetve hosszabb ideje a Kaukázusban élő népek területére érkeztek a bevándorlók, akik elfoglalták a helyüket, más kultúrával rendelkeztek. Ez volt az első jelentősebb időszaka a konfliktusoknak, amelyek a különböző kultúrájú népek között zajlott. Ettől kezdve a térség népei között soha nem volt igazi béke, csak tűzszünet. A megváltozott élettér belső feszültségeket is keltett a bennszülött népek közt, és a torzsalkodások folyamatosak lettek (ezt a szokások, tradíciók is fokozták). A kutatások eddig nem szenteltek figyelmet a kultúrák életterére, és ezek megváltozásából fakadó konfliktusokra.
1) grúz – orosz. A válság igazi okát a dél-oszétokkal kapcsolatos okok adják. A dél-oszétok egy része rendelkezik orosz állampolgársággal is. Az oroszok, mint szakadár tartományt, felhasználják Grúzia belső egységének gyengítéséhez. A dél-oszétok támogatása, valamint az ellenük elkövetett grúz akciók okot szolgáltattak az orosz intervencióra. Az orosz külpolitikai és katonai doktrína kimondja, hogy az orosz állam megvédi állampolgárainak életét és értékeit, akár katonai eszközökkel is, ha azt veszély fenyegeti. Erre alapozta Moszkva a tevékenységét. Kiegészíti a két nép közti feszültségek forrását az a tény is, hogy Moszkva már a XVI. század óta elnyomás alatt tartotta a grúzokat.
2) örmény – azeri. Hegyi-Karabahot az örmények ősi szállásterületnek tekintik, és mint ősi magterület, igényt tartanak rá. Az örményeket számos genocídium érte a történelem során, mivel gazdag kereskedők voltak, és számos atrocitásnak voltak kitéve, köztük az azerik részéről is.
3) abház-grúz. Grúzia szakadár tartománya, amelyet a többségben lévő abházok laknak. A Szovjetunió évei alatt húzták meg a határokat, és ennek során Grúzia része lett Abházia is.
4) grúz – adzsár. Az adzsárok mozlimok, és többséget alkotnak Grúzia délnyugati részén. Szaakasvili elnök hatalomra kerülése után rövidesen visszaszerezte az ellenőrzést a tartomány felett.
5) ingus – észak-oszét. Az oszétok szeretnének egységes államot alkotni. A sztálini időszakban a határok meghúzásával szétszakították őket. Prigorodnyij tartományért zajlik a két nép közt a küzdelem, valamint azért mert az 1942-ben kirobbant kaukázusi felkelés leverésében az oszétok a szovjeteket támogatták, és ennek jutalmául a deportált ingusok helyére oszétokat telepíttek (az oszétok elfoglalhatták a deportált ingusok ingatlanjait). Az 1953-as amnesztia során az ingusok is hazatérhettek, azonban a házaikban oszétok laktak. A Vörös hadsereg megakadályozta, hogy harcok robbanjanak ki, de a Szovjetunió felbomlása után azonnal nagyon heves, véres harcok robbantak ki.
6) csecsen – ingus. A csecsenek szélsőségessége miatt összecsaptak egymással. Az Icskéria Köztársaság csecsen irányítását, kegyetlenségét nem akarják elfogadni az ingusok, és szembeszálltak a csecsenekkel.
7) csecsen – dagesztáni. A csecsenek kegyetlensége miatt a dagesztániak sem fogadják el őket. A második csecsenföldi háború is azért robbant ki, mert a csecsenek betörtek Dagesztánba, és összecsaptak a helyiekkel.
8) csecsen – orosz. Évszázados konfliktus, amelynek oka, hogy a bennszülött csecsenek soha nem fogadták el senkinek a fennhatóságát. A csecsenek folyamatosan harcoltak az oroszokkal. A csecsenek közti feszültség is növekszik, mivel a szélsőséges vallási nézeteket valló vahabbiták, valamint a klánok, hadurak közti összecsapások miatt a lakosságnak elege van a harcokból. Sok csecsen támogatja az orosz csapatokat a szélsőségesek elfogása érdekében.
9) Kabardok – balkárok, karacsájok – cserkeszek. Nem akarnak egy államban lakni a kabardok és balkárok, valamint a karacsájok és a cserkeszek. Ez a sztálini határok meghúzásának eredménye. Harcok még nem robbantak ki, de a feszültség egyre növekszik.
10) Dagesztán. A harmincöt népcsoport által alkotott Dagesztánban a feszültség növekszik a népcsoportok között. Ebbe a csecsenek által végrehajtott támadások nem tartoznak bele.
11) Sztavropoli-határterület és Krasznodari-határterület. A sok etnikai csoport miatt növekszik a feszültség, elsősorban a kulturális különbözőség miatt.[27]
Az oroszok jobban éltek mindig is, magasabb volt az életszínvonaluk, ami további feszültséget szült. A Szovjetunió felbomlása után az ellenszenv velük szemben általánosan nagy volt, nem állt rendelkezésre az az erő, ami megvédje őket a helyiek haragjától. Az oroszok elvándorlása általános volt, és a fegyveres konfliktusokkal párhuzamosan zajlott le ez az orosz exodus.
Felhasznált irodalom
- Brzezinski, Zbigniew: A nagy sakktábla – Budapest, Európa Kiadó, 1999 – ISBN 963 07 6533 0;
- Ferguson, Niall: A világ háborúja – a gyűlölet évszázadának története – Penguin Books Ltd., Scolar Kiadó – Budapest, 2008 – ISBN 978-963-244-060-6
- Furman, Dimitrij: The dynamic of the Karabakh comflict, in Crisis Management in the CIS, 1997., p.42.
- Horváth Csaba: Etnikai változások a Kaukázus térségében 1860-1960 között, in www.southeast-europe.org/pdf/06/DKE_06_M_K_HCB.pdf, p.18., 2011-11-20
- Jurlov, Felix: Chechnya: Neither peace nor war, Analysis of current events, vol.10, no.3-4, 1998. március-április, p.18.
- Kalinina, Irina: Moszkovszkij Komszomolec, 1998. május 26., in FSU 15 Nations, 1998 május, p.43.
- Matveeva, Anna: The South Caucasus: Nationalism, conflict and minorites – MRG, United Kingdom, 2002 – ISBN 1 8976 93 44 3;
- Meier, Andrew: Csecsnföld - Egy konfliktus mélyén, Európa Könyvkiadó – Budapest, 2005 – ISBN 963 07 7793 2
- Menon, Rajan – Fedorov E., Yuri – Nodia, Ghia: Russia, the Caucasus and the Central Asia – The 21th century security enviroment, EastWest Institute, M.E. Shape – Armonk, New York. 1999 – ISBN 0-7656-0433-7;
- Mező Ferenc: A Kaukázus a Szovjetunió összeomlása után, in http://www.magyarszemle.hu/szamok/2000/4/a_kaukazus, 2007-12-11;
- Mikojan, Sergej: Russia, the US and regional conflict in Eurasia, Survival, vol.40, no. 3., 1998 tavasz, p.121.
- Nagy László: Azerbajdzsáni helyzetkép, in http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2006/3/2006_3_8.html, p. 14., 2008-01-04;
- Ronald, Suny: Az etnikai konfliktusok története a kaukázusontúli köztársaságokban – Szovjet Füzetek X. – Magyar Ruszisztikai Intézet – Budapest, 1993 – ISBN 963 7730 10 9;
- Rossziszkaja Gazeta, 1994. szeptember 22., p.44.
- Splidsboel-Hansen, Flemming: The officinal Russian concept of contemporary Central Asian Islam: the security dimension, Europe-Asia Studies, vol.49, no.8, 1997, p.1503-06.
[1] Meier, Andrew: Csecsenföld-Egy konfliktus mélyén, Európa Könyvkiadó – Budapest, 2005 p.74-75.
[2] Menon: Russia, the Caucasus and the Central Asia – The 21th century security enviroment, EastWest Institute, M.E. Shape – Armonk, New York. 1999,p.179.
[3] i.m.p., p.226.
[4] i.m.p., p.150-151.
[5] Menon: Russia, the Caucasus and the Central Asia – The 21th century security enviroment, EastWest Institute, M.E. Shape – Armonk, New York. 1999,p.151.
[6] i.m.p., p.155.
[7] Horváth Csaba: Etnikai változások a Kaukázus térségében 1860-1960 között, in www.southeast-europe.org/pdf/06/DKE_06_M_K_HCB.pdf, p.16.
[8] Ferguson, Niall: A világ háborúja – a gyűlölet évszázadának története, Scolar Kiadó, p.218.
[9] Brzezinski, Zbigniew: A nagy sakktábla – Budapest, Európa Kiadó, 1999;
[10] Ronald, Suny: Az etnikai konfliktusok története a kaukázusontúli köztársaságokban – Szovjet Füzetek X
[11] i.m.p., p.232.
[12] Mező Ferenc: A Kaukázus a Szovjetunió összeomlása után. in http://www.magyarszemle.hu/szamok/2000/4/a_kaukazus, valamint saját kiegészítések.
[13] Nagy László: Azerbajdzsáni helyzetkép, in http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2006/3/2006_3_8.html, p.6.
[14] Matveeva, Anna: The South Caucasus: Nationalism, conflict and minorites; MRG, United Kingdom, 2002;
[15] i.m.p., p.158-159.
[16] i.m.p., p.148.
[17] Furman, Dimitrij: The dynamic of the Karabakh comflict, in Crisis Management in the CIS, 1997., p.42.
[18] ITAR-TASSZ, Moszkva, ezt idézték a BBC Monitoring International Reports-ban, 1998. január 9.
[19] Szluzsba Vnyesnyej Razvedki (SZVR) – Belső Felderítési Szolgálat. Orosz hírszerzés, a KGB egyik utódszervezete.
[20],Rossziszkaja Gazeta, p.44., 1994. szeptember 22.
[21] Mikojan, Sergei: Russia, the US and regional conflict in Eurasia, Survival, vol.40, no.3, 1998 tavasz, p.121.
[22] Flemming Splidsboel-Hansen: The officinal Russian concept of contemporary Central Asian Islam: the security dimension, Europe-Asia Studies, vol.49, no.8, 1997, p.1503-06.
[23] Felix Jurlov: Chechnya: Neither peace nor war, Analysis of current events, vol.10, no.3-4, 1998. március-április, p.18.
[24] Irina Kalinina, Moszkovszkij Komszomolec, 1998. május 26., in FSU 15 Nations, 1998 május, p.43.
[25] Menon, Rajan – Fedorov E., Yuri – Nodia, Ghia: Russia, the Caucasus and the Central Asia – The 21th century security enviroment, EastWest Institute, M.E. Shape – Armonk, New York. 1999, p.47.
[26] i.m.p.,p. 48.
[27] Saját csoportosítás a konfliktusok okairól.